A végidő jele: „A gonoszak egyre gonoszabbak lesznek”
Pár
napja kommentárt írtam az egyik németnyelvű „újkonzervatív katolikus” blog a
nők nadrágviselését elítélő cikkéhez. Azt helytelenítettem, hogy mind a blog
szerkesztője, mind az idézett püspöki levél e témát – Siri bíboros 1960-ban
egyházmegyéjének papjaihoz írt pásztorlevelében – kizárólag emberi oldalról
vizsgálta, és egy szót sem ejtett Isten parancsáról, és a szoknyaviselet
teológiai megokolásáról, ahogy ezt annak idején W. atya nekünk nagyon
érthetően elmagyarázta e két szentírási ige alapján: Ter 1,27:
„Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette
őt, férfinek és nőnek teremtette őket.” – MTörv 22,5: „A nők ne hordjanak
férfiruhát, s a férfiak se női ruhát. Mert aki ilyet tesz, utálat tárgya az Úr,
a te Istened szemében.”
Kommentáromra elsőnek egy nő reagált, aki,
valójában említésre sem méltó válaszát, így fejezte be (abból indult ki, hogy a
nők nadrágviseletét csakis egy férfi bírálhatja – én ugyan szokásom szerint
teljes névvel jelentkeztem be, de, német honlapról lévén szó, ő így is férfinak
nézett) (szószerint idézve): „A szó [mármint, ami a nőket arra ösztökéli, hogy
nadrágot viseljenek] így hangzik: „SZABADSÁG”. Egy férfi ezt nem tudja
átérezni, de nadrágot viselni annyit jelent, mint szabadnak lenni. [Azt hiszem,
ebben nagyon igaza van: Az a nő, aki nadrágot hord, valójában, lelke mélyén
Isten parancsai alól akar felszabadulni, ösztönösen ezeket tagadja meg, hiszen
születésétől kezdve él benne a női ösztön, ami ellentmond annak, hogy úgy
nézzen ki, mint a férfi, úgy öltözködjön, ahogy a fiúk – ezt az ösztönös
viselkedést még megrontatlan kislányoknál mindig tapasztalni lehet.] Nem tudja
elképzelni, hogy a nők nem szeretik, ha férfiak írják nekik elő, hogy hogyan
öltözködjenek?”
A végidő egyik legjellegzetesebb jele a
Szentírás szavai szerint ez: a gonoszak egyre gonoszabbak lesznek, a jók egyre
jobbak. Ez az első
olvasatra semmit mondónak tűnő mondat nagyon is sokat jelent: Normális
korokban, még az aránylag rosszabbakban is, szinte fele-fele arányban fordul
elő, hogy rossz emberek megtérnek, illetve jó emberekből rossz emberek válnak.
Normális korokban az emberek elég nagy része hallgat a józan paraszti észre, és
tapasztalatai nagyban befolyásolják viselkedését: de legalábbis a hasznosat meg
tudják különböztetni a bizonyítottan haszontalantól. Most viszont ilyesmi nem
létezik; én életem második felében, azaz már pár néhány évtized óta egyetlen
egy esettel sem találkoztam, ahol valaki erkölcsi, szellemi, lelki téren javára
változott volna meg, sőt. A rosszakból – a fenti idézet szerint – soha nem lettek
kevésbé rosszak, vagy pláne jók, hanem csakis még rosszabbak.
Visszatérve a nekem adott válaszra: olvastán
azonnal hálát adtam az Úristennek, hogy én, mióta csak az eszemet tudom, igenis
kifejezetten örültem, ha valaki megmondta nekem, hogy hogyan kell viselkedjek,
főleg ha ez a valaki egy férfi volt. Természetes, hogy nem vakon
engedelmeskedtem bárkinek, de az, hogy a Szentírás szavainak ellentmondjak,
hogy egy elöljárónak, tekintélynek parancsait szándékosan áthágjam, soha nem
jelentett számomra „szabadságot”.
Ezután azt próbáltam magamban felidézni, hogy az általam alaposan ismert emberek, akik mostanában határozottan semmibe veszik az Úristen parancsait, milyenek voltak korábban? És valóban: mindegyikőjük azok közé tartozik, akik korábban is rendszeresen kikérték maguknak, hogy mások, de komoly emberek mondják meg nekik, hogy mit csináljanak, sőt, azt is, hogy Isten legyen ez a megmondó.
Ezután azt próbáltam magamban felidézni, hogy az általam alaposan ismert emberek, akik mostanában határozottan semmibe veszik az Úristen parancsait, milyenek voltak korábban? És valóban: mindegyikőjük azok közé tartozik, akik korábban is rendszeresen kikérték maguknak, hogy mások, de komoly emberek mondják meg nekik, hogy mit csináljanak, sőt, azt is, hogy Isten legyen ez a megmondó.
A minap feltett cikkben olvasható, hogy az Úr
a végidőkkel kapcsolatban ezt mondta Boldog Taigi Annamáriának: „A győztesek
azok lesznek, akiknek megadom az alázatosság lelkületét”. Pontosan ez a
döntő próbatétel! Ki az, aki alázatosan követi Isten parancsait, és meghajol
akarata előtt, mégha ez látszatra nehézségeket is hozhat magával, és ki az, aki
az ember emancipációjára, nagyságára, „szabadságára”, vagy saját vélt érdekeire
hivatkozva, ellenáll neki!
A biztosan nem katolikus, de a világot
elfogulatlanul szemlélő tudós, Konrad Lorenz „A civilizált emberiség nyolc
halálos bűne” című könyvében ezt írja: „Az, akit bizonyos társadalmi
magatartásmódok és a velejáró érzelmekre való képesség kiesésével sújtott a
sorsa, valóban sajnálatra méltó beteg, és rászolgál teljes együttérzésünkre. Ez
a betegség azonban a gonoszság. … Az az áldemokratikus dogma, amely szerint
minden emberi magatartásforma tanulás útján alakul ki, egyre inkább
elhallgattatja a természetes jogérzéket és táplálja a parttalan tolerancia
veszélyes irányzatát. … A közfelfogás a kirekesztettben inkább a sajnálatra
méltó beteget látja, semmint az ördögi gonoszt, ami tisztán elvi értelemben
teljesen helytálló is. Ha azonban ehhez a felfogáshoz még magáévá teszi azt az
áldemokratikus dogmát is, miszerint minden emberi magatartást a tanulás határoz
meg, tehát korlátlanul változtatható és korrigálható, akkor súlyosan vétkezik
az emberi társadalom ellen.”
Magyarra lefordítva: igenis vannak olyan gonosz emberek, akik gonosznak születtek. Az ember rosszra hajló természete miatt pedig még a jó ember is a rosszra hajlik. Régen a környezet, a tanítás, a nevelés, az Egyház, a jogrendszer, és megannyi más szabályozási rendszer, erkölcsi elvárás, sokat lefaraghatott az emberek rossz tulajdonságaiból, de legalábbis jelentősen csökkenthette megjelenési formáikat, behatárolhatta működési területüket. Mai világunk többek között éppen azért annyira sátáni, mert ezeket a mérséklő erőket mára már mind felszámolták, sőt olyan rendszerekkel helyettesítették, melyek kifejezetten a bűnnek kedveznek, a bűnös, gonosz embereket jutalmazzák.
Ennek következtében bármely környezetben születik, él valaki, rossz hajlamait, tulajdonságait senki és semmi nem „veri” ki belőle. És ami a legborzasztóbb, és legfontosabb e cikk tárgyát tekintve: pontosan ezek a rossz tulajdonságok azok, melyekre a Sátán épít, melyek a vele való kapcsolatot létrehozzák és fent tartják! Ezek között első a dölyf, az az ostoba fennhéjázás, a szelíd alázat pontos ellenkezője, ami a fenti nő válasza mögött áll: Az ember nem tűri, ha más, elsősorban Isten és az Egyház írja elő neki, hogy hogyan viselkedjen.
Csakhogy az ember előtt kizárólag két út áll: vagy az Isten adta szabadság a jó követésére, vagy a Sátántól kapott rabszolgaság, mert rossz hajlamai, rendezetlen vágyai egyedül ide vezetik és zárják be.
Magyarra lefordítva: igenis vannak olyan gonosz emberek, akik gonosznak születtek. Az ember rosszra hajló természete miatt pedig még a jó ember is a rosszra hajlik. Régen a környezet, a tanítás, a nevelés, az Egyház, a jogrendszer, és megannyi más szabályozási rendszer, erkölcsi elvárás, sokat lefaraghatott az emberek rossz tulajdonságaiból, de legalábbis jelentősen csökkenthette megjelenési formáikat, behatárolhatta működési területüket. Mai világunk többek között éppen azért annyira sátáni, mert ezeket a mérséklő erőket mára már mind felszámolták, sőt olyan rendszerekkel helyettesítették, melyek kifejezetten a bűnnek kedveznek, a bűnös, gonosz embereket jutalmazzák.
Ennek következtében bármely környezetben születik, él valaki, rossz hajlamait, tulajdonságait senki és semmi nem „veri” ki belőle. És ami a legborzasztóbb, és legfontosabb e cikk tárgyát tekintve: pontosan ezek a rossz tulajdonságok azok, melyekre a Sátán épít, melyek a vele való kapcsolatot létrehozzák és fent tartják! Ezek között első a dölyf, az az ostoba fennhéjázás, a szelíd alázat pontos ellenkezője, ami a fenti nő válasza mögött áll: Az ember nem tűri, ha más, elsősorban Isten és az Egyház írja elő neki, hogy hogyan viselkedjen.
Csakhogy az ember előtt kizárólag két út áll: vagy az Isten adta szabadság a jó követésére, vagy a Sátántól kapott rabszolgaság, mert rossz hajlamai, rendezetlen vágyai egyedül ide vezetik és zárják be.
Mindezek bemutatására álljon itt egy tegnap
megjelent tudósítás összefoglalója, mely kitűnően példázza a már szinte
teljesen sátánivá vált világ, benne elsősorban az ember-csinálta-egyház
romlottságát:
„Imavirrasztás a homofóbia ellen”
(forrás: www.katholisches.info – 2018. május 15.)
(forrás: www.katholisches.info – 2018. május 15.)
2018. május 20-án, azaz Pünkösd vasárnapján
Reggio Emilia, észak-olasz városban a Regina Pacis (béke királynője) nevű,
Paolo Cugini által vezetett „plébánia” szervezésében „imavirrasztást a
homofóbia ellen” tartanak. A rendezvény, melynek teljes neve: „Imavirrasztás a
homofóbia, a transzfóbia és az intolerencia minden formájának leküzdéséért”,
Szent János evangéliumának e sorait választotta mottójául: „Az igazság szabaddá
tesz benneteket.” (Jn 8,32) A rendezvény szónoka a baptista pásztornő, könyvíró
és „teológus”, Lidia Maggi. A virrasztás plakátján egy homo-színekre mázolt
kereszt látható. …
Az illetékes „püspök”, Massimo Camisasca, akit
a hívek arra szólítottak fel, hogy akadályozza meg az összejövetelt,
meglepetésszerűen hírül adta, hogy tiltás helyett személyesen fog részt venni a
virrasztáson. [Döntésének előzménye: Valamikor ő jelentette az olasz
„tradicionalisták” titkos reménysugarát. Egyszer mondott valamit a
homoszexualitás ellen, mire akkora médiakampányt indítottak ellene, hogy ő
jobbnak látta megfutamodni, és teljes mellszélességgel a homokosok pártja mellé
felsorakozni.]
Cugini szerint (aki az itt látható képen Che
Guevara pólóban celebrál „misét”) a homoszexualitás „természetes” dolog, aminek
plébániáján helyet akar adni [egyébként ugyanezt jelentette ki hivatalosan a
brüsszeli „bíboros-érsek” is a napokban]. Cugini már az elmúlt évben is
szervezett egy ilyen imavirrasztást az akkori homo-parádé alkalmából.
Az „imavirrasztást” „liturgikus” program
követi, amit a baptista, metodista és waldensek „egyházának” „hit és
homoszexualitás” nevet viselő bizottsága dolgozott ki. Ebben az „evangéliumi
radikalitás kifejeződéseként” nyíltan az egyházi tradíciótól való elszakadást
és a homoszexualitás elismerését követelik.
Ugyanezek a körök támadják azokat a „tradicionalista, katolikus csoportokat”, akik nem vesznek részt a homofóbia leküzdéséért vívott harcukban, ami annál „sajnálatosabb”, mivel ők is „ugyanazt az igét hallgatják és ugyanazon az eucharisztikus úrvacsorán vesznek részt”. [Ebben teljesen igazuk van: mindannyian hitehagyott, vagy eretnek szekták tagjai, akik kultikus összejöveteleiken valójában bálványimádást végeznek.]
Ugyanezek a körök támadják azokat a „tradicionalista, katolikus csoportokat”, akik nem vesznek részt a homofóbia leküzdéséért vívott harcukban, ami annál „sajnálatosabb”, mivel ők is „ugyanazt az igét hallgatják és ugyanazon az eucharisztikus úrvacsorán vesznek részt”. [Ebben teljesen igazuk van: mindannyian hitehagyott, vagy eretnek szekták tagjai, akik kultikus összejöveteleiken valójában bálványimádást végeznek.]
A baptista szónok, Lidia Maggi a progresszív
„katolikus” körökben is szívesen látott vendég, akinek „katolikus” teológus
támogatói vannak. Maggi a Trienti Zsinat városának egy másik „munkás-papjával”,
Lino Zatelli-vel az elővárosi Borromei Szent Károly – több célra alkalmas
berendezésű – beton-templomban, már „koncelebrált” is, anélkül, hogy az
illetékes „püspök” erre bármit is reagált volna.
Végkövetkeztetés:
A Szentírásban alig van annyira világos, egyértelmű kijelentés, mint az, hogy a homoszexualitás „égbe kiáltó bűn”, amit Isten a Szodomát és Gomorrát ért csapáshoz hasonló módon torol meg. Ezért ezekre az emberekre és nagyjából az egész zsinati szektára szinte szóról szóra illenek ezek a szavak, melyeket az Úr mondott Elisabeth Canori-Mora látnoknőnek: „Isten a sötétség hatalmát fogja arra használni, hogy a szektásokat és istenteleneket, akik az Anyaszentegyházat alapjaiban akarják megrendíteni és megsemmisíteni, kiirtsa. Ezek a nyomorultak vakmerő gonoszságukban azt hiszik, hogy Istent letaszíthatják trónjáról; de Ő csak nevet alattomosságukon, és hatalmas karjának egyetlen jelével megbünteti az istenkáromlókat és istenteleneket.”
Boldog
Taigi Annamáriának az Úr azt mondta, hogy akkor fog beavatkozni,
azaz akkor jön el a nagy csapás, amikor „a körülmények úgy fognak alakulni,
hogy az ember nem lesz képes többé befolyásolni őket”. Pater Pio pedig így
intette híveit: „A házon kívül senkivel se beszéljetek. (Pater Pio 1950.
február 7-én mondott intelmei a háromnapos sötétséggel kapcsolatban) A Szentírásban alig van annyira világos, egyértelmű kijelentés, mint az, hogy a homoszexualitás „égbe kiáltó bűn”, amit Isten a Szodomát és Gomorrát ért csapáshoz hasonló módon torol meg. Ezért ezekre az emberekre és nagyjából az egész zsinati szektára szinte szóról szóra illenek ezek a szavak, melyeket az Úr mondott Elisabeth Canori-Mora látnoknőnek: „Isten a sötétség hatalmát fogja arra használni, hogy a szektásokat és istenteleneket, akik az Anyaszentegyházat alapjaiban akarják megrendíteni és megsemmisíteni, kiirtsa. Ezek a nyomorultak vakmerő gonoszságukban azt hiszik, hogy Istent letaszíthatják trónjáról; de Ő csak nevet alattomosságukon, és hatalmas karjának egyetlen jelével megbünteti az istenkáromlókat és istenteleneket.”
E szavak és a tapasztalatok világosan bizonyítják, hogy „ember itt már semmit nem tehet”. Azokat, akik eddig nem tértek meg, semmilyen érv, egyáltalán semmilyen emberi tett nem tudja többé észre téríteni. És az is meglehet, hogy Isten maga is lemondott már róluk, miután tengernyi sok kegyelmi ajándékát mind egy szálig visszautasították.