Évközi második hét szerdája

Évközi második hét szerdája

Ismét a szombati munkavégzés tilalma, a nyugalom megtartása áll az evangéliumi történet középpontjában. Most nem a tanítványok, hanem Jézus magatartása az, ami vitára ad okot a farizeusok részéről. A helyszín a kafarnaumi zsinagóga, ahol a jelenlévő farizeusok türelmetlenül figyelik Jézus mozdulatait, kíváncsian várják, hogy mit fog tenni. Szándékukat egyértelművé teszi az evangélista: vádaskodni akarnak. A fél kezére béna ember meggyógyítása ugyanis szombati napon történt és a farizeusi értelmezés szerint a gyógyítás olyan tevékenység, amely munkának minősül, ezért szombaton, a nyugalom napján tilos.
Az előző részben megmutatkozott Jézus tekintélye, aki hitelesen értelmezi a törvényeket. A béna meggyógyítása alkalmával nem szavakkal, hanem cselekedetével mutatja meg ugyanezt. Az isteni törvények az ember javát, az életet szolgálják. Amikor Jézus jót tesz egy emberrel, meggyógyítja őt, azaz az ember érdekében cselekszik, akkor cselekedete nem minősíthető törvényszegésnek. A gyógyításban ugyanis megmutatkozik Isten gondoskodó szeretete, az ember megmentésére irányuló irgalma. Erre irányulnak a törvények és ezt szolgálja az Úr cselekedete is. A gyógyítás sajátossága, hogy nem valamiféle mozdulattal vagy érintéssel történik, hanem csupán Jézus szavára megy végbe.
Hiszek-e az Úr szavában, testet és lelket gyógyító erejében?
© Horváth István Sándor

---

Imádság

Mindenható és legjobb Uram, figyelmesen vizsgálom bűneim sebeit, melyeket már gyermekkorom óta hordok. Sírok, mert haszontalanul telt el az idő. Erőm nem elegendő, hogy kitartsak a fáradozásban, erőim hiúságokra pazaroltam. Mivel te vagy minden jóság és irgalom forrása, hozzád könyörgök kegyelemért és irgalomért, könyörgök, irgalmazz nekem! Érintsd meg lelkemet szerető kezeddel, hiszen te vagy a legjobb orvos, vigasztald meg lelkemet, hiszen te vagy a legjobb vigasztaló!
Svéd Szent Brigitta