Gonosz szellemek réme
Könyörögj érettünk!
Vannak
dolgok, amelyek számunkra fontosak, ahogy Péternek a halászás. Mert abban a
dologban találjuk meg a magunk biztonságát, abban találjuk meg helyünket,
hiszen azt a közeget ismerjük, ott értünk el eddigi életünkben sikereket. Talán
úgy érezzük, hogy eddig az, amit tettünk, amivel foglalkoztunk, nem sok
csalódást okozott, vagy azokat már el tudjuk viselni, már megszoktuk, hogy
lehetnek benne csalódások, de összességében sikeresnek mondhatjuk magunkat.
Vissza menekülve, ebbe a helyzetbe, közegbe, egyszerre rá kell döbbennem arra,
hogy, bizony érhet olyan csalódás, amivel eddig még nem találkoztam: valaki, a
partról, akit még sosem láttam, ad tanácsot, nekem (!), és igaza lesz!
Aztán,
arra is rá kell jönnöm, hogy Ő, akinek a tanácsa önmagamban elbizonytalanít,
nem is ismeretlen. Én nem ismertem fel, hogy Ő az, Aki elhívott engem, Aki
valami új küldetéssel bízott meg, de, amikor magamra hagyott,
elbizonytalanodtam abban, hogy az már az én dolgom! Talán nem bíztam Benne úgy,
ahogy kellett volna! És lám: utánam jön, Ő jobban bízik bennem, mint én,
önmagamban! Azt mondja: „emberek halászává teszlek téged”. Amit én persze, nem
értek.
Mi közöm
van nekem az emberekhez? Én a halászathoz értek, nem az emberekhez. Vagy
tévedek, ahhoz sem értek, csak eddig azt hittem, hogy értek hozzá? Valaki eszközének
vall engem! Aki többet tud rólam, mint én magam. Aki azért hisz bennem, mert
tudja kiben hisz – mert nem bennem hisz, hanem abban, akié az életem. Akitől
van életem, Akiben van Életem, Akinek szolgálatára akar tanítani engem, mert Ő
minden Igazság, bölcsesség és hatalom Ura. Ki Ő? Ismerem, ismerhetem? Nem
biztos. De az lehetséges, hogy többet engedett megtudni nekem önmagáról, mint
másoknak, azért, hogy nekik tanúságot Tegyek Róla!
Péterben
lehet, hogy valami ilyen, vagy ehhez hasonló gondolatok dolgoztak? Majd, e
gondolatait elmélyítette a Szentlélek, és képessé tette átformálni, átalakítani
személyiségét?
Jézus
Krisztus jelenléte az életünkben, belépése az életünkbe olyan látásmódbéli
változást okozhat, mely gyökeresen megváltoztatja életünket! Akarom? Elfogadom,
elviselem, vagy megengedem? Ezen múlik az, hogy eszközévé lenni lehetek-e Isten
szándékának!
Péter,
többé nem törődött a törvényekkel, megengedte, hogy Isten szeretete minden
törvényt – benne – felülírjon! Megkapta Istentől azt a kegyelmet, hogy minden
Krisztuskövető elfogadja, elismerje, hogy Ő az Akire Isten rábízza Isten
országának jövőképének formálását, irányítását. Mindegyikünk életében van olyan
terület, aminek irányításában Isten egyedül ránk számít! Benne egy nagy
egységben, kohóban, melyből kirajzolódhat – még akkor is, ha én a parányi ember
nem ismerem fel – az a teljesség, az az Ország, melyet Isten már ott, a
teremtés kezdetén kimondta, hogy mindez jó!
Mennyei
Atyám, az Általad, és Neked Jó elérésében segíts engem, hogy abban és ott, és
akkor lehessek eszközöd, amire engem szánsz! Ámen