2017. szeptember 18., hétfő

Mária, gyöngék segítsége Könyörögj érettünk!



Mária, gyöngék segítsége 
Könyörögj érettünk!


Próbálom átélni a százados lelkületét: Milyen szelíd, mégis elkötelezett volt beosztottja iránt! Milyen bizalommal volt Jézus iránt, a szerezett hírek alapján! Milyen alázatos tudott lenni még akkor is, mikor segítséget kérni mert, tudva méltatlanságát! Volt ebben a századosban valami mérhetetlen nagy méltóság, mellyel tisztelni tudott minden olyan értéket, mely embernek javára lehet! Hirtelen, csak ennyit tudok felsorolni e századossal kapcsolatosan. Jézus, mindezeket a felismeréseket egyetlen dologban foglalja össze: hitként nevezve, mely, ebben az emberben több volt, mint másokban!
Tisztelet Embernek, tisztelet Istennek, tisztelet önmaga iránt is, ugyanakkor, bírja azt az érzékenységet is, amit mi realitásnak nevezünk. Azaz, különbséget tudott tenni Isten, önmaga, és a másik ember megítélése között, elfogulatlanul! Mintha, Jézus azt mondaná, hogy lám, ez az ember képes arra a belső csendesség megélésére, mely istenfélelemmel és tisztességgel tölti el – ahogy azt Pál apostol a mai szentleckében ajánlja számunkra. Azzal, hogy imádságos élettel jussunk el erre a lelki gazdagságra. Felnőni, és belegyökeresedni istenségünkbe, melyre születtünk!
Jézus máskor, erre a hitre mondja azt, hogy nagyobb dolgokra is képessé tesz Embert, mint amiket megírtak a Szentírásban!
Vezess erre a hitre engem! Ne azért, hogy csodákat tenni lehessek képes, és ezzel kivívjam elismerésemet az emberek előtt. Hanem azért kérem, mert azzal a hittel már bírok, hogy akkor lehetek képes dicsőségedet teljesen szolgálni, úgy, amire Te engem megtartani méltóztatsz, bizalmat szavazol. Ámen 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése