Irgalmasság Atyja Irgalmazz nekünk!

Irgalmasság Atyja

Irgalmazz nekünk!

Jézus feladja a leckét! Bizony, szavaiban ott van a kérdés. Mindenkihez, személyesen, akik olvassák és hallják szavaiból, hogy megkérdezi: számodra mi az értéke, a mennyek országának?

Felragyog-e az arcom, amikor meghallom, hogy mi az ára annak, hogy részesedést szerezhetek belőle? Egyáltalán. Megmozgatja a fantáziámat, elkezdek rajta tűnődni, hogy mi is az, amiből részesedésem lehet? Szükségem van rá? Mennyire szeretnék részesedést szerezni Isten országából?

Na persze, ne azon morfondírozzak el, hogy mit lehetne ezzel keresnem, mennyit adnának érte? Hiszen, ez a gondolkodás világi észjárásra vall: ebben az életben milyen hasznom lehet abból, hogy részesedem a mennyek országából. Azt már hallottam, hogy valaki a Marson kínál részesedést. Itt, másról van szó!

Érdekel engem ilyen formán is? Amikor evangelizálásról beszélünk, akkor is arra helyezzük a hangsúlyt, hogy hogyan tehetjük az örömhírt eladhatóvá? Nem akarunk vele kereskedni! Annak kínáljuk, azzal akarjuk megosztani, aki már tudja, hogy szüksége van rá! „Ezt keresem!” Ne lepődjünk meg azon, hogy, bizony, kevesek azok, akik keresik a részesedést Isten országából! Kevés az, aki tovább lát a mai napon, aki észre venni képes, hogy semmi köze sincs ahhoz, hogy ma felébredhetett. Hát még, hogy ez a nap nem is az övé, hanem, Isten áldott napjából kap részt! Még nekünk, keresztény embereknek sem jár az a fejünkben, hogy mire ad esélyt, lehetőséget, talán feladatot Isten, amikor megadja, hogy a mára kinyissam a szemem, és az értelmemet! Vagyok, de mi végre is? Kinek van ezzel és milyen szándéka, hogy legyek, hogy örömöm legyen, hogy élhetek?

Azért vagyok, hogy ráébredjek, valami érthetetlen és végtelenül nagy értékre van meghívásom! Elnyerhetem azt a részt, abból, ami valami akkora érték, hogy azt, evilági ésszel logikával, értelemmel, fel sem vagyok képes fogni. Uram, Istenem, Te, Aki meggyőztél már arról, hogy jó vagy, és szertettel vagy irántam, gyújts fényt bennem, hogy érteni bírjam, mire adjam életemet, értelmemet, szívemet! Ámen