Ferenc pápa: Az
alázatos embernek van hatalma, mert teret ad Istennek
Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján a
Szentatya arról elmélkedett a déli Mária-imádság előtt, hogy a mi életünkben is
Jézus a legnagyobb ajándék, ő az, aki igaz örömet és teljes jelentést ad
életünknek.
Kedves testvéreim, jó napot kívánok!
Ma, a Boldogságos Szűz Mária mennybevételének
főünnepén az evangélium azt a fiatal názáreti lányt mutatja be, aki az angyal
híradása után sietve elindul, hogy Erzsébet közelében lehessen, aki csodás
terhességének utolsó hónapjaiban jár. Amikor megérkezik, azokat a szavakat
hallja Erzsébet ajkáról, amelyek később az üdvözlégy imádság részévé váltak:
„Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse” (Lk
1,42). Valóban, a legnagyobb ajándék, amelyet Mária Erzsébetnek – és az egész
világnak – ad: Jézus, aki már ott él benne, és nem csak úgy él, hogy a hit és a
várakozás rá irányul, mint sok ószövetségi asszony esetében, hanem Szűz
Máriától Jézus emberi testet vett fel, üdvözítő küldetése számára.
Erzsébetnek és férjének, Zakariásnak a házában,
ahol korábban a gyermektelenség miatt szomorúság uralkodott, most egy
születőben lévő gyermek feletti öröm van: ez a gyermek lesz a nagy Keresztelő
János, a Messiás előfutára. Mária érkezésekor pedig túlcsordul és felfakad az
öröm a szívükből, mert Jézus láthatatlan, de valóságos jelenléte értelmet ad
mindennek: az életnek, a családnak, a nép megmenekülésének… mindennek! Ennek a
teljes örömnek ad hangot Mária ajka abban a Lukács-evangéliuma által ránk
hagyományozott, csodálatos imában, amelyet latin kezdőszaváról Magnificatnak
nevezünk. Ez az ének Istent dicséri, aki nagy dolgokat művel olyan alázatos, a
világ előtt ismeretlen emberek által, mint Mária, mint az ő jegyese, József,
vagy olyan eldugott, kis helységekben, mint Názáret, ahol ők élnek. Nagy
dolgokról van tehát szó, amelyeket Isten alázatos emberekkel vitt végbe, olyan
nagy dolgokról, amelyeket az Úr az alázatosakkal művel a világban, mert az
alázat olyan, mint az üresség, mely teret ad Istennek. Az alázatos embernek van
hatalma: épp azért, mert alázatos, nem azért, mert erős. Ez az alázatos
embernek és az alázatnak a nagysága. Szeretném megkérdezni tőletek – és
magamtól is –, de nem kell hangosan válaszolnotok, mindenki szíve mélyén
válaszoljon erre a kérdésre: „Milyen az én alázatom?”
A Magnificat az irgalmas és hűséges Istenről
énekel, aki üdvözítő tervét a kicsinyekkel és a szegényekkel valósítja meg,
azokkal, akik hisznek őbenne, akik bíznak az ő szavában, mint Mária. Erzsébet
így kiáltott fel: „Boldog vagy, mert hittél” (Lk 1,45). Jézus Mária általi
érkezése nemcsak az öröm és a testvéri közösség légkörét teremtette meg, hanem
a hit légkörét is, amely reményhez, imához, dicsérethez vezet.
Szeretnénk, ha mindez napjainkban is
megtörténne otthonainkban. A mennybe felvett Boldogságos Szűz Máriát ünnepelve
azt szeretnék, hogy ő még egyszer hozza el nekünk, családjainknak és
közösségeinknek azt a hatalmas ajándékot, azt az egyedülálló kegyelmet, amelyet
mindig és minden más kegyelmet megelőzően kérnünk kell, még ha ez utóbbiakat
annyira szívünkön hordozzuk is: azt a kegyelmet, amely maga Jézus Krisztus!
Jézust elhozva, a Szűzanya nekünk is új,
jelentésben gazdag örömet hoz; elhozza nekünk azt az új képességet, hogy hittel
tudjuk megélni a legfájdalmasabb és legnehezebb időszakokat is; elhozza az
irgalmasság képességét, hogy megbocsássunk egymásnak, megértsük és támogassuk
egymást.
Mária az erény és a hit példaképe. Ma, amikor
őt, a mennybe felvett Szűzanyát szemléljük, földi életútjának befejezésekor,
köszönetet mondunk neki, amiért mindig előttünk jár az élet és a hit
zarándokútján, ő az első tanítvány. Kérjük tőle, hogy őrizzen és támogasson
minket, hogy hitünk erős, örömteli és irgalmas hit legyen! Kérjük, hogy
segítsen minket szentté válni, hogy egy napon találkozzunk majd vele a
mennyországban!
A szentatya szavai az Angelus elimádkozása
után:
Kedves testvéreim!
Máriára, a béke királynőjére – akit ma a
mennyország dicsőségében szemlélünk – szeretném ismét rábízni mindazon népek
aggodalmait és fájdalmait, akik természeti csapások, társadalmi feszültségek
vagy [fegyveres] konfliktusok miatt szenvednek a világ számos részén. A mi
mennyei anyánk nyerje el mindenki számára a megvigasztalódást, és hogy a derű,
az egyetértés jövője köszöntsön rájuk!
Köszöntelek mindannyiatokat: rómaiak és sokféle
országból érkezett zarándokok. Külön is köszöntöm a (Velence melletti) Mirából
jött fiatalokat és a Nociból jött Don Bosco Társulatot. És köszöntöm… spanyol
és lengyel zászlókat látok. Szép ünnepet!
Köszönöm, hogy eljöttetek!
Jó ünneplést kívánok nektek a mennybe felvett Szűzanya ünnepén, és kérlek, ne
feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat! A viszontlátásra!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése