A jó és a rossz közötti határvonal keresztülhalad szívünkön – Ferenc pápa Úrangyala imádsága
Ferenc
pápa az Apostoli Palota ablakában
Vasárnap
délben, az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédében Ferenc pápa a napi
evangéliumi szakaszt elemezte. Ebben Jézus három példabeszéddel fordul Isten
országa népéhez – kezdte elmélkedését a pápa, hozzátéve, hogy ezek közül az
elsőhöz fűzi gondolatait. Máté evangéliumának ez a szakasza a jó magról és a
konkolyról szól, bemutatja a világban jelen lévő rossz problémáját és kiemeli
Isten türelmét (vö. Mt 13,24-30.36-43). Milyen nagy türelme van Istennek! –
mondta a pápa, majd így folytatta: „Mindnyájan elmondhatnánk: milyen nagy
türelme van Istennek velem szemben!”. A történet egy szántóföldön játszódik,
két egymással szemben álló főszereplővel. Az egyik oldalon áll a gazda,
aki Istent képviseli, és jó magot vet el. A másik oldalon áll az
ellenség, aki a sátán és konkolyt hint el.
A
világban a jó és a rossz szorosan egybefonódik
Az idő
múlásával a búza között növekedik a konkoly is. Ezzel a jelenséggel szemben a
gazda és szolgái különböző módon viselkednek. A szolgák ki szeretnék tépni a
konkolyt, de a gazda főleg azért aggódik, hogy megmentse a búzát, így nem
engedi meg nekik, hogy kigyomlálják a gazt: „Nehogy a konkolyt gyomlálva vele
együtt a búzát is kitépjétek!” (vö. 29). Ezzel a képpel Jézus azt fejezi ki,
hogy a világban a jó és a rossz olyannyira egybefonódik, hogy lehetetlen
különválasztani a kettőt és kitépni az összes rosszat. Csak Isten tudja ezt
megtenni és erre az utolsó ítéletkor kerül sor. Bizonytalanságaival és
összetett jellegével a jelen helyzet a szabadság mezeje, a keresztények
szabadságának mezeje, amelyben végbemegy a jó és a rossz megkülönböztetésének nehéz
gyakorlata.
Az
egyház legyen kovász a tésztában
Arról
van tehát szó, hogy ezen a szántóföldön kell összekapcsolni, az Istenbe és
gondviselésébe helyezett nagy bizalommal két, látszólag ellentmondásos magatartást:
a döntést és a türelmet. Döntésünk arra irányul, hogy jó magok legyünk –
mindnyájan ezt akarjuk minden erőnkkel, és elhatározzuk, hogy távol tartjuk
magunkat a gonosztól és csábításaitól. A türelem azt jelenti, hogy inkább olyan
egyházat szeretnénk, amely kovász a tésztában, amely nem fél attól, hogy
bepiszkítja a kezét, miközben kimossa gyermekei ruháit, mintsem a „tiszták”
egyházát, amely idő előtt ítélkezni akar arról, hogy ki tartozik Isten
országához és ki nem.
Mindnyájan
bűnösek vagyunk, szükségünk van bűnbocsánatra
Az Úr,
aki a megtestesült Bölcsesség, ma hozzásegít bennünket, hogy megértsük: a jót
és a rosszat nem azonosíthatjuk körülhatárolt területekkel, vagy meghatározott
emberi csoportokkal: „ezek a jók, ezek a rosszak”. „Az Úr azt mondja, hogy a jó
és a rossz közötti határvonal minden ember szívén halad keresztül, vagyis
mindnyájan bűnösek vagyunk” - mondta Ferenc pápa, majd így fordult a Szent
Péter téren összegyűlt hívekhez: „Szeretnélek megkérni titeket: emelje fel a
kezét az, aki nem bűnös”. Senki nem emelheti fel a kezét, mert mindnyájan
bűnösek vagyunk. Jézus Krisztus kereszthalálával és
feltámadásával megszabadított bennünket a bűn rabszolgaságából és nekünk adja a
kegyelmet, hogy egy új élet útján haladhassunk. A keresztséggel
azonban nekünk adta a gyónást is, mert mindig szükségünk van
rá, hogy bűneink megbocsátást nyerjenek. Mindig és csakis a rajtunk kívüli
rosszat keresni azt jelenti, hogy nem ismerjük el a bennünk is jelenlévő bűnt.
Isten
ideje más, mint a mi időnk
Jézus
azt is megtanítja nekünk, hogy másképpen tekintsünk a világ szántóföldjére,
másképpen figyeljük meg a valóságot. Arra kaptunk meghívást, hogy megtanuljuk
Isten idejét, amely nem a mi időnk és Isten „tekintetét” is: egy izgatott,
vágyakozó várakozás jótékony hatásának köszönhetően az, ami
konkoly volt vagy konkolynak látszott, jó terméssé válhat. Ez a
megtérés valósága, ez a remény távlata!
Szűz
Mária segítsen bennünket, hogy a körülöttünk lévő valóságban ne csak a szennyet
és a rosszat vegyük észre, hanem a jót és a szépet is. Segítsen bennünket, hogy
leleplezzük a sátán művét, de főleg abban, hogy bízzunk Isten működésében, amely
megtermékenyíti a történelmet.
A pápa
felhívása Jeruzsálem békéjéért
Az
Úrangyala elimádkozása után Ferenc pápa aggodalmának adott hangot az elmúlt
napokban, Jeruzsálemben kialakult helyzet miatt, amelyet súlyos feszültség és
erőszakos cselekedetek jellemeznek. A pápa felhívásában mértékletességre
és
párbeszédre buzdította az érdekelteket. Arra kérte a híveket:
csatlakozzanak imájához, hogy az Úr mindenkit ösztönözzön a kiengesztelődés és
a béke megvalósítására.
A pápa
köszöntötte a római híveket és a világ különböző részeiről érkezett
zarándokokat: a családokat, a plébániai csoportokat, a társulásokat. Külön
üdvözölte a „Cantiere Hombre Mundo”
nemzetközi testvériségi műhely fiataljait, akik az evangéliumi
örömről tesznek tanúságot a különböző földrészek hátrányos
helyzetű peremvidékein.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése