2017. június 21., szerda

Jézus Szíve, minden szív királya és középpontja, Irgalmazz nekünk!



Jézus Szíve, minden szív királya és középpontja,
Irgalmazz nekünk!


A személyességem és a függetlenségem a világtól, és a világi énemtől. Erről beszél ma az evangélium, Isten Igéje – a számomra. Amilyen mértékű függetlenségem a világtól, olyan bőséges vetésem Isten országában! Bármit megtenni, de ne azért tegyem, mert a világ azt várja el tőlem, vagy, mert e világi egzisztenciám érdeke azt diktálja. Mi az, ami belülről, bennem érvényesülni akar, Istennel közösségre jutva? A személyes létem Istenben az! Ne a világtól várjam személyiségem megítélését, elismerését! Istennek tetsző életre váltani!
Amit persze, csak akkor lehetek képes, ha értem, azaz: szinkronba kerülök Isten szándékával. Megérteni Isten logikáját, azokat az összefüggéseket, amire Ő gondol akkor, amikor a fogalmakat számra adja, hogy: béke, szeretet, alázat, teljesség, igazság, irgalmasság, stb.
Jézus az a személy, akiben kifejezi magát Isten. Értésemre akarja adni önmagát. Mert nem akar Isten rejtőzködni, de a teljesség nem fér bele a teremtettség kereteibe. Pontosan azért nem, mert a teljesség határtalan, végtelen. Időtől, és tértől nem lehet behatárolt! Mégis, ki e keretek között létezik, és vágyakozza a teljességet, eljuthat rá. Mert, ha a vágyakozás kiegészül a teljességre törekvéssel, akkor azt Isten irgalmassága képes, és kész kiegészíteni. Ami ajándékozása nélkül nem érhető el, hiszen kiérdemelni kevés rá az Ember!
Áldalak Atyám, dicsőítelek és tiszteletemmel magasztallak jóságodért! Ámen


  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése