Ferenc pápa: A misszió
nem turistáskodás!
Június 25-én a délben a szentatya arról tartott
elmélkedést a napi evangélium alapján, hogy Jézus felkészíti övéit az üldöztetésekre,
de azt is megígéri, hogy sosem lesznek egyedül. Ferenc pápa beszédét teljes
terjedelmében közöljük az alábbiakban.
Kedves testvéreim, jó napot kívánok!
A mai evangéliumban (vö. Mt 10,26–33) az Úr
Jézus, miután meghívta és misszióba küldte tanítványait, tanítja és felkészíti
őket a rájuk váró próbatételekre és üldöztetésekre. Ha valaki misszióba megy,
az nem turistáskodást jelent! Jézus figyelmezteti is övéit: „Üldöztetések
várnak rátok!” Így buzdítja őket: „Ne féljetek az emberektől, mert nincs olyan
rejtett dolog, amelyre fény ne derülne […]. Amit én sötétben mondok nektek, azt
ti mondjátok el világosban. […] Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, de
nincs hatalmuk arra, hogy a lelket megöljék” (Mt 10,26–28). Csak a testet
tudják megölni, nincs hatalmuk arra, hogy megöljék a lelket: ezektől ne
féljetek! Jézus misszióba küldi tanítványait, de nem biztosítja sikerüket,
ahogyan nem óvja meg őket a bukásoktól és szenvedésektől sem. Számot kell
vetniük mind az elutasítás, mind az üldözés lehetőségével. Ez ijesztő egy
kicsit, de ez az igazság.
A tanítványnak saját életével Krisztushoz kell
hasonulnia, akit az emberek üldöztek, aki megtapasztalta az elutasítást, az
elhagyatottságot és a kereszthalált. Nem létezik a nyugalom jelvényét viselő
keresztény misszió! A nehézségek és a megpróbáltatások részét képezik az
evangelizálás művének, nekünk pedig az a feladatunk, hogy ezekben alkalmat
lássunk hitünk és Jézushoz fűződő kapcsolatunk hitelességének ellenőrzésére.
Ezeket a nehézségeket lehetőségnek kell tartanunk arra, hogy még jobban
misszionáriusok legyünk, és növekedjünk az Isten, a mi Atyánk iránti
bizalomban, aki nem hagyja magukra gyermekeit a vihar órájában. Amikor a
keresztény tanúságtétel nehézségekbe ütközik a világban, az Atya sosem
feledkezik meg rólunk, hanem mindig törődik velünk és gondunkat viseli. Ezért a
mai evangéliumban Jézus háromszor is biztosítja tanítványait: „Ne féljetek!”
Testvéreim, a keresztényüldözés napjainkban is
jelen van. Imádkozunk üldözött testvéreinkért, és dicsérjük Istent, mert ők
mindenek ellenére, továbbra is bátran és hűen tanúságot tesznek hitükről.
Példamutatásuk segít, hogy ne habozzunk állást foglalni Krisztus mellett,
bátran tanúságot tévén róla a mindennapokban, a látszólag nyugodt körülmények
között is. A próbatétel egyik formája lehet az is, amikor nincs ellenségesség
és nincsenek gyötrelmek. Az Úr nemcsak „bárányként” küld „a farkasok közé”,
hanem napjainkban is őrszemekként küld az emberek közé, akik nem akarnak
felébredni a világias bágyadtságból, akik nem törődnek az evangélium
Igazságának szavaival, s helyette a maguk mulandó igazságocskáit építgetik. Ha
pedig mi elmegyünk ilyen környezetbe, vagy ha ilyenben élünk, és ha ott az
evangélium szavait hirdetjük, ez bosszankodást kelt, és rossz szemmel néznek
majd ránk.
De mindezek között az Úr állandóan azt mondja
nekünk, amit az ő korában élő tanítványoknak is mondott: „Ne féljetek!” Ne
felejtsük el ezt a mondatot: mindig, valahányszor szorongatás vesz körül
minket, valahányszor bántanak minket, valahányszor valami fájdalmas dolog
történik velünk, halljuk meg szívünkben Jézus hangját: „Ne féljetek! Ne félj,
menj tovább! Én veled vagyok!” Ne féljetek azoktól, akik kinevetnek és bántanak
titeket, és ne féljetek azoktól, akik levegőnek néznek titeket, vagy akik
„szemetekbe” dicsérnek, de hátatok mögött támadják az evangéliumot. Mindnyájan
ismerjük ezeket. Jézus nem hagy minket egyedül, mert értékesek vagyunk számára.
Ezért nem hagy minket magunkra: mindegyikünk értékes Jézusnak, és ő kísér
minket.
Szűz Mária, Isten szavának alázatos és bátor
példaképe, segítsen megértenünk, hogy a hitről való tanúságételben nem a
sikerek számítanak, hanem a hűség, a Krisztus melletti hűség, és hogy
felismerjük minden, még a legnehezebb helyzetben is, milyen felbecsülhetetlen
ajándék az, hogy az ő misszionárius tanítványai lehetünk.
A szentatya szavai az Angelus elimádkozása
után:
Kedves testvéreim! Lélekben közel vagyok a
kínai Hszinmo falu lakosságához, amelyet tegnap reggel az erős esőzések
következtében földcsuszamlás sújtott. Imádkozom az elhunytakért, a
sebesültekért, és mindazokért, akik elveszítették otthonukat. Isten nyújtson
vigaszt a családoknak, és támogassa a mentési munkálatokban résztvevőket.
Nagyon közel vagyok hozzátok!
Ma Vilniusban (Litvániában) boldoggá avatják
Teofilius Matulionis püspököt, akit a hit iránti gyűlöletből öltek meg
1962-ben, csaknem kilencvenéves korában. Áldjuk Istent a hit és az emberi
méltóság e fáradhatatlan védelmezőjének tanúságtételéért! Köszöntsük tapssal,
és az egész litván népet is!
Köszöntelek mindannyiatokat, rómaiak és
zarándokok! Külön is köszöntöm az ukrán görögkatolikus egyház nagyérsekét,
püspökeit, papjait és híveit, ugyanígy Belorusszia zarándokait, akik Szent
Jozafát szentté avatásának százötvenedik évfordulójára emlékeznek. Lélekben
bekapcsolódom az isteni liturgiába, amelyet nemsokára bemutattok a Szent
Péter-bazilikában, és kérem az Urat, hogy adja meg valamennyieteknek a
keresztény tanúságtétel bátorságát, a drága ukrán földnek pedig a béke
ajándékát.
Köszöntöm a komorowi (Lengyelországból jött)
ministránsokat, és a többi lengyel hívőt. Gondolok azokra is, akik részt
vesznek az Istenanya gietrzwałdi kegyhelyére szervezett zarándoklaton.
Köszöntöm a Santiago del Ciléből, Rancaguából és Copiapóból jött chilei
hívőket, továbbá a Montpellier-ből és Korzikáról jött hívőket. Köszöntöm a
tombolói bérmálkozókat, valamint a Paolai Szent Ferenc által alapított
„legkisebbek” (minimi) rendjének zarándoklatát.
Szép vasárnapot kívánok
mindenkinek! Kérlek, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Finom ebédet! A
viszontlátásra!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése