Ferenc pápa: A jó
pásztor életét adja juhaiért
Egy pásztor legyen szenvedélyes, tudjon megkülönböztetni,
és legyen képes elítélni a rosszat – mondta a pápa június 22-én, a Szent
Márta-házban bemutatott reggeli szentmisén. A pápa – megfogalmazása szerint –
Szent Pálban találta meg az igazi pásztor alakját, aki nem hagyja el nyáját.
Homíliájában a Szentatya a napi első
olvasmányból indult ki (2Kor 11,1–11), összegyűjtve azon tulajdonságokat,
amelyekkel egy pásztornak rendelkeznie kell.
Az első tulajdonság a szenvedélyesség, melynek
jegyében azt mondja a pásztor a népének, hogy „Isten féltékenységével vagyok
féltékeny rátok” (2Kor 11,1). Isteni módon féltékeny – jegyezte meg a pápa. A
szenvedély tehát majdnem népe iránti „őrültséggé”, „ostobasággá” válik. Ezt
nevezzük apostoli buzgalomnak. Nem lehet valaki igazi pásztor e belső tűz
nélkül.
A pásztor második jellemzője, hogy képes
megkülönböztetni. Tudja, hogy az életben létezik csábítás. A hazugság ura
csábító. A pásztor nem. A pásztor szeret. A kígyó, az irigykedő viszont
csábító, aki igyekszik eltávolítani a hűségtől, mert Pál isteni
féltékenységének célja az volt, hogy a népet az egyetlen jegyeshez vezesse,
hogy megtartsa a hozzá való hűségben. Az üdvtörténetben, a Szentírásban sokszor
találkozunk az Istentől való eltávolodással, az Úrhoz való hűtlenséggel, a
bálványimádással, ami olyan, mint a házasságbeli hűtlenség. A megkülönböztetni
tudás – hogy hol vannak a veszélyek és hol vannak a kegyelmek, hol van az igaz
út – annyit jelent, hogy a pásztor mindig elkíséri nyáját: a szép és a sötét
pillanatokban, a csábítás perceiben is, és türelemmel visszatereli őket az
akolba – hangzott el Ferenc pápa reggeli homíliájában.
A harmadik jellemző a képesség, hogy elítélje a
rosszat – mondta a Szentatya. Egy apostol nem lehet naiv, vagyis olyan valaki,
aki azt mondja: „Ah, minden csodás, menjünk előre… Ünnepeljünk, mindent meg
lehet tenni…” Nem, mert létezik hűség az egyetlen jegyeshez, Jézus Krisztushoz,
amit védelmezni kell. A pásztor tud elítélni, konkrétan nemet mondani egyes
dolgokra, ahogy a szülők teszik a gyerekkel, amikor veszélyes dolgokhoz akar
nyúlni. A jó pásztor tud elítélni néven nevezve a dolgokat, ahogy Szent Pál
tette.
A pápa utalt június 20-i bozzolói és barbianai
látogatására, melynek alkalmából két olasz pap sírját kereste fel. Milani
atyáról szólva utalt mottójára, amelyet tanítványainak oktatásakor használt: „I
care.” Mit jelent ez a mottó? – tette fel a kérdést a Szenatya. Elmagyarázták
nekem: azt akarja jelenteni, hogy „nekem fontos”. Don Milani azt tanította,
hogy a dolgokat komolyan kell venni, szemben azzal a divatos mottóval, hogy
„engem nem érdekel”. Gondoskodni, törődni kell az életeddel, buzdította
tanítványait Barbiana plébánosa.
Tudni kell elítélni azt, ami az életeddel
szemben áll. Sokszor elvesztjük a képességünket, hogy elítéljünk valamit, és a
nyájat azzal a „jósággal” akarjuk előrevinni, ami nemcsak naiv, de kártékony is
– állapította meg Ferenc pápa. A „kompromisszumok jósága” ez, hogy csodálatot
váltsunk ki, vagy a hívek szeretetét, azáltal, hogy rájuk hagyjuk, hadd tegyék,
amit tesznek.
Homíliája végén a pápa összefoglalta
gondolatait: Pál apostoli buzgalma szenvedélyes – ez az első jellemző. Olyan
ember ő, aki tud megkülönböztetni, mert ismeri a csábítást, és tudja, hogy az
ördög csábít – ez a második jegy. Rendelkezik azon dolgok elítélésének
képességével, amelyek rosszat okoznak nyájának – ez a jó pásztor harmadik
karakterjegye.
Ferenc pápa imádsággal
zárta csütörtök reggeli homíliáját, amelyet az Egyház minden pásztoráért
mondott, hogy Szent Pál közbenjárjon értük az Úr előtt, hogy minden pásztor
rendelkezzen ezzel a három jellemzővel az Úr szolgálata során.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése