Húsvét harmadik hetének szerdája
A
keresztény élet Istennel egyesült élet. Ha nem erre, azaz az Istennel való
egyesülésre törekednénk vallási cselekedeteinkkel és nem ez a vágy vezetne
bennünket, akkor alapvetően félreértenénk a vallásosság lényegét. Az Istennel
való élet a keresztséggel kezdődik, és folyamatosan megújul az
Oltáriszentségben való részesedés által. Ennek fényében érdemes olvasnunk és
értelmeznünk Jézus kijelentését a mai evangéliumban: „Én vagyok az élet
kenyere. Aki hozzám jön, nem éhezik többé; és aki bennem hisz, nem szomjazik
soha.” Azért állíthatjuk, hogy az Oltáriszentség által állandóan megújul és
erősödik a kapcsolatunk Krisztussal, mert nem egyoldalú közeledésről, hanem
kölcsönös önátadásról van szó. Egyrészt mi vesszük magunkhoz Krisztust, az ő
testét az átváltoztatott kenyérben, másrészt ő is magához vesz, önmagához
kapcsol minket.
Itt értjük meg az Egyház küldetését, azt, hogy miért bízta az Oltáriszentséget Krisztus közösségére, az Egyházra. Az evangelizációnak és a szentségek kiszolgáltatásának az a célja, hogy az emberek egyesüljenek Krisztussal. Mindannyian személyes, kegyelmi ajándékként kapjuk Krisztus testét, ugyanakkor ez az ajándék egyesít minket egymással és az Egyház közösségével is. Jó nekünk az Úrnál lennünk, keblére hajolnunk és vele időznünk egy szentséglátogatás vagy szentségimádás alkalmával, de lelkünk számára még gyümölcsözőbb a vele való egyesülés a szentáldozásban.
© Horváth István Sándor
Itt értjük meg az Egyház küldetését, azt, hogy miért bízta az Oltáriszentséget Krisztus közösségére, az Egyházra. Az evangelizációnak és a szentségek kiszolgáltatásának az a célja, hogy az emberek egyesüljenek Krisztussal. Mindannyian személyes, kegyelmi ajándékként kapjuk Krisztus testét, ugyanakkor ez az ajándék egyesít minket egymással és az Egyház közösségével is. Jó nekünk az Úrnál lennünk, keblére hajolnunk és vele időznünk egy szentséglátogatás vagy szentségimádás alkalmával, de lelkünk számára még gyümölcsözőbb a vele való egyesülés a szentáldozásban.
© Horváth István Sándor
Imádság
Eljöttem
hozzád, Jézus, hogy érintésedet fogadjam, mielőtt megkezdem a napot. Pihentesd
meg tekinteted tekintetemben, segíts, hogy munkámat barátságod biztonságának
tudatában végezhessem. Töltsd be gondolataimat, hogy kitartsak a lárma
sivatagában is, engedd, hogy áldott sugaraid beragyogják elmém rejtett zugait,
és adj nekem erőt azokért, akiknek szükségük van rám.
Boldog Kalkuttai Teréz
Boldog Kalkuttai Teréz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése