Ferenc pápa sajtókonferenciája: a párbeszéd, a találkozás és az értékek szerepe

Fedélzeti sajtókonferencia 

 

„Az egyiptomi út aktuális kérdésein túl az észak-koreai nukleáris válság, a venezuelai tüntetések, az ENSZ szerepe, az ökumenikus előrehaladás” szerepelt többek között azon kérdések között, melyet a kétnapos egyiptomi útjáról hazatérő Ferenc pápának tettek fel a vele utazó újságírók a Kairóból Rómába tartó pápai gép fedélzetén.

A szokásos fedélzeti sajtókonferenciát Greg Burke szentszéki szóvivő vezette. Ferenc pápa nem annyira diplomatikusan, hanem a tőle megszokott közvetlen őszinteséggel válaszolt a kérdésekre. Amikor az egyiptomi elnökkel folytatott magánbeszélgetéseiről kérdezték, megvallotta: „Az egy magánbeszélgetés volt, mint a többi négy is, melyet az egyiptomi elnökkel, Tavadrosz pátriárkával, Ibrahim pátriárkával és a főimámmal folytattam. Ha egy beszélgetés privát, akkor meg is kell tartani a diszkrét magatartást”.

Észak-Korea – tárgyalás, ENSZ – megerősítés

Az észak-koreai nukleáris válság kapcsán a pápa leszögezte, hogy azt „csakis diplomáciai tárgyalások útján lehet rendezni”. Utalt „a darabokban folyó háborúra, amiről már két év óta folyamatosan beszél. Igaz, a darabok nagyobbakká lettek és jobban koncentrálódtak. A forró pontok még melegebbek lettek, mint például a koreai rakéták ügye. Mindig arra hívom fel a figyelmet, hogy az ilyen problémák megoldása diplomáciai úton történik, tárgyalásokon keresztül. Ma egy kiszélesedő háború a fele emberiséget elpusztítaná, egy jó részét az embereknek és a kultúrának…., mindent, mindent. Az emberiség nem tudná ezt elviselni”. A pápa „számba vette a háborús tűzfészkeket a Közel-Kelettől Afrikáig és szólt a közvetítő országokról, mint Norvégia, de megemlített nemzetközi szervezeteket is”. „Azt hiszem, hogy az ENSZ-nek kötelessége lenne újból elfoglalnia a vezető helyét, mert kissé felhígult”.

„A Trump elnökkel való lehetséges találkozóról is kérdezték a pápát, ami esetleg a G7-ek taorminai csúcsa alkalmával adódhatna”, mire Ferenc pápa így válaszolt: „Én fogadok minden államelnököt, ha tőlem kihallgatást kér”.

Venezuelában folytatódnak a Maduro elnök elleni tiltakozások, a hétről hétre tartó összeütközések. Ferenc pápa ismét kijelentette, hogy „nagyon szereti ezt az országot”. Utalt a „korábbi négy elnök rendezési kísérleteire, melyek kudarcba fulladtak” és most a Szentszék szerepe kapcsán spanyolul leszögezte: „A Szentszéknek mindent lehetséges segítséget meg kell tennie Venezueláért!”

A populizmus és a migráns válság európai kérdése kapcsán a pápa napjaink nagy szükségleteiről beszélt: „Az igaz, hogy Európa a felbomlás veszélyével néz szembe. Ezt mondtam finoman Strasbourgban, majd erősebben a Nagy Károly díj kapcsán és végül finomkodás nélkül. Ezen el kell gondolkodnunk! Európáról, mely az Atlanti Óceántól az Urálig terjed. Van itt egy probléma, ami megfélemlíti Európát, a migráció kérdése. Migránsok és migránsok évszázadai…, ezek mi vagyunk… De ezt a problémát alaposan kell tanulmányozni és tiszteletben kell tartani a véleményeket, mégpedig a becsületes véleményeket, melyek a nagybetűs (felelősséggel teljes) politikáról, a Nagy Politikáról vitatkoznak, nem pedig egy ország kis politikájáról szóló véleményeket, mely végül elbukik.

Egy német újságíró a Tiberisz-szigeti vértanú megemlékezés során a pápa által használt koncentrációs tábor kifejezésre kérdezett rá: Nyelvbotlás vagy egyéb? A pápa leszögezte: „Vannak menekült-táborok, melyek igazi koncentrációs táborok. Van néhány talán Olaszországban vagy egyebütt, de Németországban biztosan nem. De Ön mit gondol, kérdezett vissza a pápa, vajon mit csinálnak azok az emberek, akik be vannak zárva egy táborba és nem mehetnek ki? Gondoljon Ön arra, mi történt Észak-Európában, amikor át akartak kelni a tengeren, hogy Angliába jussanak és be voltak zárva…?

A „béke, a népek közötti harmónia, az állampolgárok egyenlősége” alapvető értékei összefüggésében a pápa leszögezte: Én értékekről beszélek és aztán minden kormány és minden állam maga lássa és hozzon döntést, hogy itt vagy ott melyiket viszi előre”.