Szegénység kedvelője
Könyörögj érettünk!
Mert, ki
fogyhat ki Isten bőségéből? Az, aki nem kér abból!
Ez a két
szó, hogy „Te mondtad”, sokat mond. Jézus nem küldi el Júdást, nem utasítja el,
és nem is határolódik el tőle! De megengedi, hogy Júdás döntsön: elhatárolódjon
Jézustól, vagy kérje, hogy hadd maradjon Jézus által, Istennel közösségben.
Az ember
dilemmája állandóan ez: én vagyok az Isten, vagy szükségem van Istenre? Hogy
maradhatok Istennel közösségben, ha kitartok a magam állítása mellett, vagy, ha
engedek mások véleményének? A harmadik lehetőség sokszor eszünkbe sem jut,
pedig van: engedem, hogy Isten válasza vezessen engem!
Mindig
az ember kezében van a döntés lehetősége, a választás lehetősége! A szövetséget
Isten kínálja, ajánlja az embernek, a hozzá szükséges feltételek garanciáját is
Ő adja, de az emberen múlik az, hogy elfogadja-e, társul hozzá, vagy sem. Mi is
ez a szövetség?
Isten
örökkévalóságában részesedés! A feltámadásban részesedés. Isten szeretetéhez
társulás. Isten befogadni kész a szövetségébe, ha én akarok Vele szövetségre
lépni! Mindig a nagyobb köti a kisebbel a szövetséget, és nem fordítva. Mi
gondoljuk azt – rosszul -, hogy mi vagyunk nagyobbak Istennél. Nem így van!
Nagyon bölcsen tanítja ezt Dr. Szigeti Jenő professzor Úr.
A
megváltásom elfogadása, arra igent mondani, ezért Jézussal közösségre lépni!
Ezek a szavak olyan dimenziókat tárnak az Ember elé, melyeket érteni
képtelenség, azonban hittel megragadni határtalan távlatokat jelentenek.
Megváltoztatják az Embernek az Életről való gondolkodását. Nem akarok tenni
semmi olyant, ami személyes Életem ellen való, és ami Isten szándékának
teljesülését elnehezítheti! Többé nem! Legyél segítségemre Istenem! Ámen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése