Nagyböjt negyedik hét szombatja
Ember
így még nem beszélt! – mondják a farizeusoknak a szolgák visszatérve, akiket
azért küldtek, hogy elfogják Jézust. Megjegyzésüket kritikaként is
minősíthették az írástudók, azaz ők nem tudnak olyan hatással beszélni a
néphez, mint Jézus. Könnyen azt gondolhatnánk, hogy Jézus csak a szavak embere,
aki szép beszédeivel lenyűgözi az egyszerű embereket, de a tanult írástudók nem
hatódnak meg szavaitól. Kétségtelen, hogy Jézus jól, néha keményen, máskor irgalommal
és jóságosan beszél. Vannak, akik elfogadják tanítását, de olyanokról is
olvashatunk az evangéliumokban, akik elutasítják azt. Szavainak ereje és hatása
azonban nem azok szépségében, hanem a tanítás igazságában rejlik. Sőt, szavai
és cselekedetei nem választhatók el egymástól, mert egységet alkotnak. A szó és
a tett egysége Isten országának megvalósulásáról, az üdvösségről tanúskodik.
A mai szövegrészlet bemutatja az írástudók ellenállását. Azt gondolják magukról, hogy egyedül ők értenek a tanításhoz, a törvénymagyarázathoz. Lenézik az egyszerű népet, amely megítélésük szerint nem ismeri a törvényeket. A törvények említése jól jön Nikodémusnak, aki arra hivatkozik, hogy Jézussal szemben is törvényesen kell eljárni, de szavai még jobban felszítják az indulatokat. Aki előítéletekkel közeledik Jézushoz, abban nem hit, hanem indulat és ellenszenv ébred.
© Horváth István Sándor
A mai szövegrészlet bemutatja az írástudók ellenállását. Azt gondolják magukról, hogy egyedül ők értenek a tanításhoz, a törvénymagyarázathoz. Lenézik az egyszerű népet, amely megítélésük szerint nem ismeri a törvényeket. A törvények említése jól jön Nikodémusnak, aki arra hivatkozik, hogy Jézussal szemben is törvényesen kell eljárni, de szavai még jobban felszítják az indulatokat. Aki előítéletekkel közeledik Jézushoz, abban nem hit, hanem indulat és ellenszenv ébred.
© Horváth István Sándor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése