Húsvét keddje
A
húsvéti beszámolók nem titkolják el az apostolok, a tanítványok és az asszonyok
félelmét. Mindenki bizonytalan, kétségek között vergődik, amíg nem találkozik a
feltámadt Krisztussal. Ez a találkozás a hit forrása. Ez szünteti meg a
félelmeket és oszlatja el a kételkedést. A találkozás ébreszti fel és növeli az
örömöt. A találkozás indít a feltámadás örömhírének továbbadására. A húsvéti
történetekből azt is megtudjuk, hogy a hit születése és erősödése az apostolok,
a tanítványok és az asszonyok esetében egy folyamat, fokozatosan jutnak előre a
hitben. A mai evangéliumi történet szerint Mária Magdolna sem az első
pillanatban ismeri meg a feltámadt Urat, hanem csak azt követően, hogy beszél
vele, és nevén szólítja őt Jézus. Valami elhomályosítja látását és azt
gondolja, hogy a sírkert gondozásával megbízott kertésszel beszélget. A
személyes hangvétel, a személyes megszólítás nyitja fel szemét, ennek
köszönhetően ismeri fel Jézust. A személyes megszólítás teszi számára lehetővé,
hogy a hit által lásson.
A hit út, amelyen lépésről lépésre haladunk. Ha az üres sír láttán sem adjuk fel a keresést, akkor biztosan találkozhatunk az Úrral. A keresés és a találkozás vágya a mi hitünknek, szeretetünknek és ragaszkodásunknak a jele. Boldogok vagyunk, ha találkozhatunk a feltámadt Krisztussal, és feltámadásának hirdetői lehetünk.
© Horváth István Sándor
A hit út, amelyen lépésről lépésre haladunk. Ha az üres sír láttán sem adjuk fel a keresést, akkor biztosan találkozhatunk az Úrral. A keresés és a találkozás vágya a mi hitünknek, szeretetünknek és ragaszkodásunknak a jele. Boldogok vagyunk, ha találkozhatunk a feltámadt Krisztussal, és feltámadásának hirdetői lehetünk.
© Horváth István Sándor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése