Himnusz CCCCVIIC.

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen.

HIMNUSZ

Királyi zászló jár elöl,

keresztfa titka tündököl,

hol megfeszítve haldokolt

ki minden testet alkotott.

Kegyetlen lándzsa verte át

gonosz vasával oldalát,

belőle víz és vér ömölt,

mely szennyet, vétket eltörölt.

Rajtad tündöklik, drága fa,

királyi vérnek bíbora;

ó, választott jeles faág,

ki szent testét karoltad át!

Világ bűnének zálogát

te hordtad értünk, boldog ág;

a mérleg voltál, s rajt' e test

pokolra-süllyedőt emelt.

Köszöntünk, oltár s áldozat,

hol szenvedésből fény fakadt,

az élet rajtad halni szállt,

s megtörte holta a halált.

Kereszt, üdvöz légy, szent remény!

A szenvedésnek ünnepén,

növeld a jók kegyelmeit,

és oldd a bűnös vétkeit!

Szentháromság, dicsérjenek,

üdvösség kútja, mindenek;

s kiket megvált a szent kereszt,

kegyelmed mindig óvja meg. Ámen.