A mi reményünk Krisztus: Ferenc pápa katekézise, felhívása a szentpétervári merénylet és a szíriai vegyifegyver-támadás miatt
Ferenc
pápa a szerdai általános kihallgatáson
Ferenc
pápa Péter
apostol első leveléről elmélkedett ezúttal szerdai
katekézisében, amely a bennünk lakozó reményről szól.
Testvéreim,
„legyetek mindnyájan egyetértők, együttérzők, testvérszeretők, könyörületesek,
alázatosak. Ne fizessetek a gonoszért gonosszal, vagy a gyalázkodásért
gyalázkodással, hanem ellenkezőleg: mondjatok áldást, hiszen arra hívattatok
el, hogy áldást örököljetek”. „De még ha szenvednétek is az igazságért, akkor
is boldogok vagytok; a fenyegetésüktől pedig ne ijedjetek meg, se meg ne
rettenjetek. Ellenben az Urat, a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és
legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a
bennetek élő reménységet”. (vö. 1Pt 3,8-9.14-15)
Így
köszöntsük egymást: Krisztus feltámadt!
Ez a
Péter-levél rendkívüli erejű, sokszor el kell olvasni, hogy megértsük ezt az
erős töltését – kezdte katekézisét Ferenc pápa. Képes vigaszt és békét hozni,
megérezteti velünk, hogy az Úr mindig mellettünk áll és sosem hagy magunkra
minket, főként életünk legnehezebb pillanataiban. De mi a titka ennek a levélnek?
– tette föl a kérdést a pápa, majd így válaszolt: ez az írás közvetlenül a
Húsvétban gyökerezik, a most közelgő misztérium szívében, amelyet ünnepelni
készülünk. Megérteti velünk a Krisztus halálából és feltámadásából fakadó
világosságot és örömöt. Ezért is olyan szép köszöntés, amellyel üdvözölhetjük
egymást Húsvétkor azt mondani: Krisztus feltámadt! Krisztus feltámadt! A szláv
népek között él ez a szép szokás, a jó napot és a jó estét helyett így
köszönnek egymásnak: „Krisztus feltámadt!”. Ezzel
emlékezünk arra, hogy Krisztus él, köztünk van és mindannyiunkban él. Péter
apostol ezért buzdít, hogy adjunk magyarázatot a bennünk lévő reményről. A mi
reményünk nem egy gondolat, egy érzés, egy mobiltelefon vagy egy rakás kincs:
nem! A mi reményünk egy Személy: Jézus Krisztus, akiről elismerjük, hogy él és
jelen van bennünk és testvéreinkben, mert Krisztus feltámadt.
Tanúságot
tenni a reményről. A maffiózókban nincsen remény
Ezt a
reményt nem szabad elméleti síkon hagyni, hanem tanúskodni kell róla életünkkel
a keresztény közösségen belül és kívül egyaránt – folytatta katekézisét a pápa.
Ha Krisztus bennünk él, ne rejtsük el, hanem tegyük láthatóvá. Jézus Krisztus
legyen a mi életmodellünk, és úgy kell viselkednünk, ahogy Ő viselkedett.
Ugyanazt kell tennünk, amit Jézus tett. Az az ember, akiben nincs remény, az
nem képes megbocsátani, nem képes megadni a megbocsátás vigaszát, sem pedig
megkapni azt. A jó legyőzi a rosszat, de ezt alázattal,
irgalommal és szelíden teszi. A maffiózók azt hiszik, hogy a
rosszat rosszal lehet legyőzni, ezért bosszút állnak. Nem ismerik azonban az
alázatot, az irgalmasságot és a szelídséget. Hogy miért nem? Mert a
maffiózókban nincsen remény – magyarázta a Szentatya.
Vállaljuk
a szenvedést a jó érdekében, fölragyogtatva Húsvét világosságát
Ezért
mondja Szent Péter, hogy „jobb jót, mint gonoszt cselekedve szenvedni” (uott.
17). Ez nem azt jelenti, hogy jó dolog szenvedni, hanem azt, hogy amikor a jó
ügyért szenvedünk, akkor szeretetközösségben vagyunk az Úrral, aki elfogadta a
szenvedést és a kereszthalált a mi üdvösségünkért. Ekként mi is, amikor az élet
különböző helyzeteiben elfogadjuk a szenvedést a jó érdekében, kisugározzuk a
feltámadás, az élet magvát és felragyogtatjuk a sötétségben Húsvét
világosságát. Ezért hív boldogoknak minket Péter apostol, amikor az igazságért
szenvedünk. Nem pusztán erkölcsi vagy aszketikus megfontolásból, hanem mert
amikor az utolsók, a kitaszítottak mellé állunk vagy nem rosszal válaszolunk a
rosszra, hanem megbocsátással és áldással, akkor a remény élő és fénylő jelei
leszünk, a vigasz és a béke eszközei Isten szíve szerint. Így haladjunk előre
finoman, szelíden, szeretetreméltóan és jót téve azoknak is, akik nem szeretnek
minket vagy ártanak nekünk – buzdított végül katekézisében Ferenc pápa.
Ima a
szentpétervári merénylet áldozataiért, tiltakozás a szíriai
vegyifegyver-támadás miatt
A
szerdai általános kihallgatás végén a pápa megemlékezett a szentpétervári
merényletről. Isten irgalmába ajánlotta az elhunytakat és lelki közelségét
fejezte ki hozzátartozóiknak, illetve mindazoknak, akik szenvednek e tragikus
esemény miatt.
A szíriai
vegyifegyver-támadással kapcsolatban a pápa elmondta: Elborzasztják a
történtek, és mélyen elítéli az elfogadhatatlan mészárlást, amely több tucat
ember, köztük sok gyermek életét követelte. Imádkozik az áldozatokért és
családjukért. Felhívást intéz a politikai felelősökhöz, helyi és nemzetközi
szinten egyaránt, hogy tegyenek meg mindent a szíriai háború megfékezésére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése