2017. március 7., kedd

Szent Mónika Az anyai türelem megtestesítője



Szent Mónika
Az anyai türelem megtestesítője

Könyörögj érettünk!


Istennek van akarata. Ráadásul, céltudatos a szándéka, és képes is rá, hogy azt véghezvigye. Véghez is viszi! Ezt tudatosítja velem, teremtményével, az Emberrel. Nagy baj a számomra, ha ezt nem hiszem el, nem fogadom el, és mert hitem kevés hozzá, keresztezem szándékát! Erre mondom ki azt az állítást, hogy én, az Ember vagyok az, akit Isten igénybe kíván venni szándéka teljesítésében, arra teremtett. Ha ellene szegülök, akár csak szándékára alkalmatlanságomról bizonyítom Őt, vesztese leszek szándékának. És nem okolhatom Őt érte! Isten előre megmondja mi velem a szándéka. Ezért, jobban teszem, ha szüntelen arra koncentrálok, arra figyelek, hol az én helyem az Ő tervében?
Nem Isten szab nekünk korlátokat, inkább mi korlátozzuk Őt! Akkor is, ha nem akarom! A lehető legtermészetesebb vallásosságunk ebből az alapállásból válhat hittel megalapozottnak! Belehelyezkedem ebbe a „tudatlanságomba”, alkalmatlanságomba, hogy ebből merítsek erőt alázathoz, szelídséghez. Bűnbánathoz. (Amely szó, ebben az összefüggésben, egészen új értelmet nyer!) Jézus, amikor imádkozni tanít, akkor a ’Miatyánkban’ arra próbál nevelni, hogy helyezkedjek bele Isten végtelenségébe, bölcsességébe, azzal a szelíd szeretettel, amivel Ő próbálja számomra megteremteni a létem minden feltételét, a maga teljességében és örökkévalóságában. A gondoskodás teljes alázatával! Nincs törvény, sem parancs az Élet számára a szereteten felül! Minden a Szeretet törvényében állja meg a helyét.
Ezt nem értjük mi emberek, hogy Isten eszközrendszerében, melyet a teremtés részére bevezet, és szeretetnek jelent ki, hogyan értsem, mit kezdjek vele! Ami mindenre, és mindenkire egyaránt érvényes jelentéssel bíró Benne és Általa. Mi több: Vele és Velem együtt!
Így kell hallgatnom Pál apostol szavát, amikor ezt tanítást hagyja rám: „Éppen ezért figyelmeztetlek, szítsd fel magadban Isten kegyelmi ajándékát, amely kézrátételem által benned van. Hiszen Isten nem a félénkség lelkét adta nekünk, hanem az erőét, a szeretetét és a józanságét. Ne szégyenkezz hát az Úrról való tanúságtétel miatt, sem énmiattam, aki őérte bilincseket hordok, hanem szenvedj velem az evangéliumért Isten erejének segítségével.” [2Tim 1,6-8]
Mennyei Atyám! A Te akaratodban kérem, hogy osszad meg velem bölcsességedet, erődet, és alázatodat. Szelídségedet, és szavaid értelmét, melyet nem csupán értenem kell, de élnem volna érdemes, és üdvös! Segítséged nélkül, vesztes vagyok! Add meg számomra a győzelem fényét, és zamatát, hogy úton tartson, így győzelmedben társaddá lehessek! Ámen


  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése