2017. február 19., vasárnap

Minnyájan szent szerzetesek és remeték.



Minnyájan szent szerzetesek és remeték.
Ments meg, Uram minket! 



Itt valami nagyon különös dolog történik! Még Jézus szenvedése előtt vagyunk. Valami olyan dolgot tud már Jézus, ami miatt kiválassza e három apostolt és velük elvonul. Csak e hárommal! Ha fizikus, vagy technikai szemmel nézek rá a történetre, akkor azt mondom, hogy ami történik, az nem más, mint az Atya felkészíti, töltéssel látja el Jézust, hogy képessé legyen elviselni mindazt, ami Rá vár. Mert ami Jézusra vár, ahhoz minden, az egész világot megrendítő energiatöbbletre van szüksége. Ha komolyan úgy gondoljuk, hogy a világ minden bűnét vette magára! Bűn nélküliként, vállalta minden bűn büntetését (az gyenge kifejezés, hogy „terhét”.). És ebben a felkészítésben része van Mózesnek, és Illésnek is. Az Atya oda idézi őket, hogy általuk is megerősödjön Jézus abban a dologban, amit Tőle vár az Atya.
Mégis, itt nem Jézus hitéről van szó, hanem arról, hogy a három apostol megerősödjön abban, hogy mindaz, ami ezek után történni fog Jézussal, az olyan dolog, olyan esemény sorozat, aminek meg kell történnie. Nehogy felmerüljön még egyszer az a csúfos gondolat – aminek Péter nemrég engedett -, hogy nem történhet olyan dolog Jézussal, ami megbotránkoztató, ami megalázó, ami végzetes lehet. Ebből a történésből e háromnak meg kell értenie – nekik maguknak is meg kell erősödniük abban-, hogy, nem, hogy elkerülhetetlen, de meg kell történni mindannak, amit az Atya szükségesnek ítél meg, látva a kialakult helyzetet. Sokkal több a szavak jelentésénél az, ami elhangzik, aminek szem és fültanúja lehetett a három apostol: »felhő szállt alá, beborította őket, és a felhőből szózat hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok”«
’Őt hallgatni’, az ’Isten szeretett fia’, ’fény tengerébe, felhőbe burkolód-zottak ők’! Nem képes az evangélista minderről többet mondani! Mert nem tudtak többet erről elmondani ők hárman sem.
Én mégis kimondom azt, amire én gondolok. Azzal a hittel, melyre vágyom, melyre eljutni akarok, azért, hogy mikor annak ideje elérkezik, akkor a hitem helyét betölthesse a színről színre látás bizonyossága! Kellett az apostoloknak ez a tapasztalás ahhoz, hogy mikor eltölti őket a Szentlélek, akkor legyen, amit felidézzen bennük, emlékezni tudjanak arra, ami a Lélek által válhat csak érthetővé!
Így van, erre van számunkra, Isten megtestesülését megelőző minden ószövetségi jövendölés is. A Lélek hivatkozni akar azokra a dolgokra, melyek már ideje előtt megtörténtek, és a hitében gyenge ember számára bizonyosságát adják annak, Akit a Lélek kinyilatkoztat. Nem véletlen, ami történik, hanem elrendelés, Isten öröktől való, és mindig jelenvaló jelenidejűségében állok én, az Ember! Kell, hogy megértsem az idő feletti történések rendjét! Jézusban minden jövendölés beteljesedett, Jézusra mutat minden prófécia, mely az Ószövetségi iratokban meg lett örökítve! Hogy higgyem, hinni merjem, bírjam azt, hogy Jézus az Isten Fia, Aki azért jött a világba, hogy elvezesse Isten trónja elé. Arra a dicsőségre, melyre szánja Isten, az Embert! De arra a szolgálatra is bírja az Embert, mely igazolja a kinyilatkoztatást, a kinyilatkoztatót, az üdvösség tervét, melyet Isten az Emberrel közösségben akar véghezvinni.
Ezzel a bizonyossággal telített hittel kell közösségre lépnem Krisztussal, a Megváltóval, a Feltámadottal, a Megdicsőülttel, az apostolok elmondásán, tanúságán keresztül. Ez az állapot, amire nekem, magamtól kell, hogy eljussak! Hogy ebben a lelki állapotomban lehessek képes bármit is kérni Tőle, kutakodnom és keresnek utána, kuncsorognom, hogy olyan érveket tudjak gyűjteni a magam számára, melyek által erősödhet, megvastagodhat hitem. („Kérjetek, és adni fognak nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és ajtót nyitnak nektek. Mert mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek ajtót nyitnak.” – Lk 11,9-10). Már az is hatalmas kegyelmi ajándéka Istennek, hogy kimondhatom, hogy bár bűnös vagyok, méltatlan rá, mégis kérhetem és kaphatom Tőle a Szentlelket, mely hitre segít! („Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább adja a Szentlelket mennyei Atyátok azoknak, akik kérik tőle!” - Lk 11,13). Mert Isten nem a bűnöket tartja számon, hanem a szándékot, melyet kiteljesíteni egyedül a Lélek képes, Aki társulni akar az Ember jóra való szándékához!
Számomra ma, ezt az üzenetet hordozza a Szentlecke: „A hit pedig alapja annak, amit remélünk, bizonyítéka annak, amit nem látunk. (…) A hit által ismerjük meg, hogy a világot Isten igéje alkotta, s a nem látható dolgokból lett mindaz, ami látható.”
Köszönöm Atyám, Istenem, hogy Benned otthonomra lelhetek! Vajúdhatom a hazatérés szeretetét, és az úton levés szenvedését, mely állhatatosságomat követeli tőlem, mert hitem talán erre elég! Ámen


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése