Ferenc pápa a Roma Tre egyetemen: legyen az a különbözőségek párbeszédének a helye
Ferenc
pápa a Roma Tre egyetemen
A
Szentatya január 17-én, pénteken délelőtt látogatást tett a Roma Tre egyetemen.
Találkozott a hallgatókkal, a tanárokkal és a felsőoktatási intézmény
munkatársaival. Előre megírt beszédét átadva kötetlen szavakkal válaszolt négy
egyetemista kérdésére. A „folyékony”, azaz likvid társadalommal és gazdasággal
szemben a konkrétságra hívott.
Az olasz
főváros legfiatalabb állami felsőoktatási intézménye
Ferenc
pápa első alkalommal lépett be egy római állami egyetemre. Itt azonnal
világosan megfogalmazta elképzelését az egyetem szerepéről: legyen az a
különbözőségek párbeszédének helye. A 25 éve működő Roma Tre egyetem az olasz
főváros legfiatalabb állami felsőoktatási intézménye, ahol 40 ezer fiatal
tanul. Megérkezésekor Mario Panizza rektor köszöntötte a pápát, aki ezt
követően meghallgatta négy fiatal hozzá intézett kérdéseit és rögtönzött
szavakkal válaszolt nekik. A gyengén hallók számára jelenlevő jelbeszéddel
fordító tolmács közvetítette gondolatait. Giulia a pápát az erőszakról
kérdezte, amely pillanatok alatt a semmiből megszületik az utcán, a családban,
beszédünkben.
Az
erőszak egy folyamat, amely minden alkalommal egyre névtelenebbé tesz minket
Ferenc
pápa válaszában hangsúlyozta, hogy az erőszak egy folyamat, amely minden
alkalommal egyre névtelenebbé tesz minket. Névtelenné válunk egymás szemében.
Elveszi a nevedet és a kapcsolataink kissé névtelenekké válnak. Úgy köszöntjük
az előttük levő embert, mintha neve se lenne. Ez egyre növekszik a szemünk
előtt, míg végül világ szintű erőszakká alakul át. Senki nem tagadhatja ma,
hogy háború van, a harmadik világháborút éljük darabokban. Vissza kell fogni
egy kicsit a hangszínt, kevesebbet kell beszélni és több időt kell a
meghallgatással tölteni.
Ahol
nincs dialógus, ott erőszak van
A mai
világban a politika is nagyon lealacsonyodott, elveszítette a társadalom
építésére és a társadalmi együttélésre irányuló értelmét. Minden erőszak ellen
az első orvosság a befogadó szív egy közeledő párbeszédben, a másik
meghallgatásában. A párbeszéd türelme ez. Ahol nincs dialógus, ott erőszak van.
A háborúk nem kívül kezdődnek, hanem a szívünkben. Amikor nem vagyok képes
megnyílni mások felé, tiszteletben tartani őket, beszélni és párbeszédet
folytatni velük, akkor kezdődik el a háború – figyelmeztetett a pápa.
Az
egyetem legyen az a hely, ahol van hely mindenki számára saját
gondolkodásmódjával együtt
Az
egyetem legyen az a hely, ahol párbeszédet lehet folytatni, ahol van hely
mindenki számára saját gondolkodásmódjával együtt. Ahol erre nincs mód, azokat
az intézményeket nem tekinthetjük egyetemeknek. Az elit egyetemeken, amelyeket
általában ideológikus egyetemeknek neveznek, megtanítják neked az ott követett
ideológiai gondolkodásmódot és felkészítenek arra, hogy annak az irányvonalnak
az ügynöke legyél. Az nem egyetem, ahol nincs párbeszéd, nézetek ütköztetése
vagy meghallgatás, ahol nincs tisztelet a másik gondolkodásmódja iránt, ahol
nincs barátság, ahol nincs jelen a játék öröme, a sport.
Létezik
egy poliéder jellegű globalizáció, amelyben van egység, de minden személy, faj,
ország és kultúra mindig megőrzi saját identitását
Riccardo
és Niccolò kérdésére válaszolva, akik Róma és az egyetem, mint közös otthon
szerepére illetve arra kérdeztek rá, hogy a mostani korszakalkotó változások
idején hogyan válhatunk az intellektuális szeretet közvetítőivé és a társadalom
építő jellegű megújítóivá, Ferenc pápa így válaszolt: az egység állandó keresése
teljesen eltér az egyformaságtól. A sokféleséggel teremthetjük meg. Ma fennáll
a veszély világszinten, hogy a globalizációt az egyformaságban képzeljük el. Az
út a poliéder modellben van, amelyet a pápa a geometria területéről
kölcsönzött. Létezik egy poliéder jellegű globalizáció, amelyben van egység, de
minden személy, faj, ország és kultúra mindig megőrzi saját identitását. Ez a
sokszínűség egysége, amelyet a globalizációnak keresnie kell.
A
„folyékony, vagyis likvid társadalom”
A
kommunikációban is jelenleg egyfajta „felgyorsultságot” tapasztalunk –
állapította meg a Szentatya. Gyakran olyan gyors és felszínes a kommunikáció,
hogy folyékonnyá válhat, amelyből hiányzik a szilárdság. Ez a mai társadalom
egyik veszélye, a „folyékony, vagyis likvid társadalom”, ahogy Bauman
fogalmazta meg. Az a feladatunk, hogy felvállaljuk ennek a folyékonyságnak az
átalakítását konkrétummá, kézzelfoghatósággá – hívta fel a figyelmet a pápa.
A
„folyékonyság” drámája sújtja a gazdaságot is, amely nem teremt konkrét munkát
a fiatalok számára
A
„folyékonyság” drámája sújtja a gazdaságot is, amely nem teremt konkrét munkát
a fiatalok számára. Európában ez történik, ahol növekszik a 25 év feletti
fiatalok körében a munkanélküliség. A gazdaságnak ez a folyékony mivolta elveszi
a munka konkrétságát és a munkakultúrát, mert a fiatalok nem tudnak mihez
kezdeni – jegyezte meg Ferenc pápa. Kihasználják őket, függőségek áldozataivá
válnak, öngyilkosságot követnek el vagy terrorista hadseregekhez csatlakoznak.
Szükség van a konkrétumra a gazdaságban és a világban, mint Európában is.
A
migráció nem jelent veszélyt, hanem kihívás a növekedésre
E
kontinens történelmét a megszállások, a migráció jellemezte. Ma viszont fél,
hogy elveszti identitását, ha más kultúrából származó emberek érkeznek
területére. A migráció nem jelent veszélyt, hanem kihívás a növekedésre. A pápa
figyelme az Afrikából és a Közel-Keletről menekülő emberek felé fordult. A
háború és az éhínség elől menekülnek. Mi lenne az ideális megoldás? Az, hogy ne
legyenek háborúk, ne legyen éhezés, hanem legyen béke és olyan befektetésekre
van szükség ezeken a helyeken, hogy legyenek saját erőforrásaik, hogy dolgozni
tudjanak és megkeressék a kenyerüket. A pápa tehát arra hívott, hogy ne
használjunk ki másokat.
Minden
ország maga döntse el, mennyi embert képes befogadni
A Föld
hatalmasaihoz és a migránsok szállítását működtető bűnözőkhöz fordulva, akik a
Földközi-tengert temetővé változtatják, a pápa rámutatott: ne feledkezzünk el a
tengerünkről, amely mára temetővé vált. Amikor egyedül vagyunk, mondjunk egy
imát érte. Az ideérkezők befogadásáról szólva a Szentatya hangsúlyozta, hogy
minden ország maga döntse el, mennyi embert képes befogadni. Az igaz, hogy ha
nincs lehetőség egy adott országban, akkor nem lehet befogadni. De mindenki
tehet valamit. Nemcsak befogadásról van szó, hanem integrációról is. A
társadalomba való integrálásukra kell törekedni: először tanulják meg a
nyelvet, keressenek munkát és otthont. Legyenek olyan szervezetek, amelyek az
integrációt végzik. Ezt jelenti a „nyitott kapu”.
Befogadás,
elkísérés, integrálás
A
migránsok egy számunkra gazdagságot jelentő kultúrát hoznak. Ugyanakkor be is
kell fogadniuk a mi kultúránkat és valósuljon meg a kultúrák kölcsönös cseréje,
a tisztelet, ez megszünteti a félelmet. Félünk. Nemcsak a migránsoktól, a
bűnözőktől is, akiket az újságokban, a hírekben látunk, akik itt születtek vagy
bevándoroltak. Mindenfélével találkozunk. Ezért fontos az integráció – mutatott
rá Ferenc pápa. Különben felmerül a kockázat, mint Belgiumban. A zaventemi
terrorcselekmény elkövetői belgák voltak, gettósított bevándorlók gyermekei,
akiket nem integráltak a társadalomba. A félelemre adott válaszában a pápa
kiemelte: befogadás, elkísérés, integrálás. Kapunk egy kultúrát és felkínálunk
egy másik kultúrát – zárta rögtönzött beszédét Ferenc pápa a Roma Tre egyetemen
tett látogatásakor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése