Ferenc pápa: A mennyei
Atya szemével nézzük az embereket!
Február 19-én a szentatya az ellenségszeretet
parancsának forradalmai újdonságáról elmélkedett a vasárnap déli Mária-imádság
elmondásakor. Hangsúlyozta, hogy a rossz láncolatát csak jóval tudjuk megtörni,
és hogy ellenségként nemcsak mások viselkedhetnek, hanem sajnos mi, magunk is.
Kedves testvéreim, jó napot kívánok!
A mai vasárnap evangéliumában (Mt 5,38–48) – ez
az egyik olyan szakasz, amely legjobban kifejezi a kereszténység „forradalmi
újdonságát” – Jézus a valódi igazságosság gyakorlását a szeretet törvényében
jelöli meg, amely felülmúlja a megtorlás törvényét (lex talionis), vagyis azt,
hogy „szemet szemért, fogat fogért”. Ez az ősi alapelv azt írta elő, hogy a
törvényszegőre az okozott kárral egyenértékű büntetést kell kiszabni: halált
arra, aki megölt valakit, csonkolást arra, aki megsebesített valakit, és így
tovább. Jézus nem azt kéri tanítványaitól, hogy tűrjék el a rosszat, sőt azt
kéri, hogy válaszoljanak, de nem egy újabb rosszal, hanem jóval. Csak így lehet
megtörni a rossz láncolatát! Csak így lehet megtörni a rossz láncolatát: egy
rossz másik rosszat hoz magával, egy rosszat másik rossz követ… Meg kell törni
a rossznak ezt a láncolatát, a dolgok igazából így változnak meg. A rossz
ugyanis „hiány”, a jó „hiánya”, a hiányt pedig nem lehet megtölteni egy másik
hiánnyal, hanem csak egy „teljességgel”, vagyis a jóval. A megtorlás sosem
vezet a konfliktusok megoldásához. „Te ezt tetted velem, ugyanezt teszem én is
veled”: ez a magatartás sosem oldja meg a konfliktust, ráadásul nem is
keresztény.
Jézus szemében az erőszakról való lemondás azt
is jelentheti, hogy lemondunk egy bennünket egyébként megillető jogról, és erre
példákat is mond: odatartani a másik arcunkat, odaadni a ruhánkat vagy a
pénzünket, és egyéb áldozatokat hozni (vö. Mt 5,39–42). Ez a lemondás nem azt
akarja jelenteni, hogy nem kell figyelembe vennünk az igazságosság
követelményeit, vagy hogy szembemenjünk azokkal; nem, épp ellenkezőleg, a
keresztény szeretet, mely különleges módon megmutatkozik az irgalmasságban, az
igazságosság magasabb rendű megvalósítását jelenti. Amire Jézus meg akar
tanítani minket, az a világos különbségtétel igazságosság és bosszú között.
Megkülönböztetni az igazságosságot és a bosszút. A bosszú sosem
jogos. Szabad igazságot követelnünk; kötelességünk igazságot gyakorolnunk.
Viszont tilos bosszút állnunk és bármily módon bosszúálló indulatot táplálnunk,
mivel az a gyűlölet és az erőszak kifejeződéséhez vezet.
Jézus nem új társadalmi rendet akar javasolni,
hanem inkább a felebaráti szeretet parancsát, amely az ellenség szeretetét is
magában foglalja: „Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik
üldöznek titeket” (Mt 5,44). Ez nem könnyű. Ezt a kijelentést nem az ellenség
által elkövetett rossz jóváhagyásaként kell felfognunk, hanem meghívást egy
emelkedettebb látásmódra, egy olyan nagylelkű látásmódra, amely a mennyei
Atyáéhoz hasonlít, aki – mondja Jézus – „felkelti napját gonoszokra és jókra
egyaránt, és esőt ad mind az igazaknak, mind a bűnösöknek” (Mt 5,45). Ugyanis
az ellenség is emberi személy, és mint ilyen Isten képére teremtetett, még ha a
jelenben egy méltatlan viselkedés elhomályosítja is ezt a képet.
Amikor „ellenségekről” beszélünk, nem kitudja
milyen, tőlünk különböző és távoli emberekre kell gondolnunk; ilyenkor
magunkról is beszélünk, akik összeütközésbe kerülhetünk felebarátainkkal,
időnként családtagjainkkal is. Mennyi, de mennyi gyűlölködés van a családokban!?
Gondoljunk csak erre! Azok is ellenségek, akik rosszat mondanak rólunk, akik
rágalmaznak minket, és jogtalanságot követnek el ellenünk. Nem könnyű ezt
megemészteni. Az a feladatunk, hogy mindezeknek jóval válaszoljunk, a jónak is
megvannak a maga szeretet által ihletett stratégiái.
Szűz Mária segítsen bennünket, hogy kövessük
Jézust ezen a komoly követelményeket támasztó úton, amely valóban
felmagasztalja az emberi méltóságot, és lehetővé teszi, hogy mennyei Atyánk
gyermekeiként élhessünk. Mária segítsen minket, hogy a türelmet, a párbeszédet,
a megbocsátást gyakoroljuk, és így a szeretetközösség, a testvériség munkálói
legyünk mindennapi életünkben, főleg családunkban.
A szentatya szavai az Angelus után:
Kedves testvéreim!
Sajnos továbbra is erőszakos és brutális
összecsapásokról érkeznek hírek a Kongói Demokratikus Köztársaság Kasai
tartományának középső térségéből. Mély fájdalom tölt el az áldozatok miatt,
különösen a sok gyermek miatt, akiket elszakítottak családjuktól, megfosztottak
az iskolába járás lehetőségétől, hogy katonaként használják őket. Ez tragédia:
a gyermekkatonák! Közelségemről és imámról biztosítom őket, valamint az abban a
nehéz térségben működő vallási és humanitárius szervezetek személyzetét.
Ismételten felhívást intézek a nemzeti hatóságok és a nemzetközi közösség
lelkiismeretéhez és felelősségérzetéhez, hogy sürgősen megfelelő intézkedéseket
hozzanak e testvéreink megsegítésére.
Imádkozzunk értük, valamint az afrikai
földrészen és a világ többi részén erőszaktól és háborútól szenvedő népekért.
Külön is gondolok Pakisztán és Irak kedves lakosságára, akiket kegyetlen
terrorcselekmények sújtottak az elmúlt napokban. Imádkozzunk az áldozatokért, a
sebesültekért és hozzátartozóikért. Buzgón imádkozzunk, hogy a gyűlölettől
megkeményedett minden szív megtérjen a békéhez, Isten akarata szerint.
Imádkozzunk egy kicsit csendben. [Üdvöz légy, Mária…]
Köszöntelek mindnyájatokat, családok,
társulatok, egyházközségi csoportok, zarándokok, akik Olaszországból és a világ
különböző részeiből érkeztetek.
Külön is köszöntöm az Armagh-ból (Írországból) jött diákokat, a spanyolországi Asidonia-Jerez-i, Cádiz és Ceuta-i Egyházmegyéből, valamint Madridi Főegyházmegyéből jött híveket, a Guanelliano ifjúsági mozgalmat, a Castelnuovo di Prato-i bérmálkozókat, valamint a modenai és viterbói zarándokokat.
Külön is köszöntöm az Armagh-ból (Írországból) jött diákokat, a spanyolországi Asidonia-Jerez-i, Cádiz és Ceuta-i Egyházmegyéből, valamint Madridi Főegyházmegyéből jött híveket, a Guanelliano ifjúsági mozgalmat, a Castelnuovo di Prato-i bérmálkozókat, valamint a modenai és viterbói zarándokokat.
Mindenkinek szép vasárnapot kívánok –
csodálatos napunk van! És kérlek titeket, ne feledkezzetek el imádkozni értem.
Finom ebédet! A
viszontlátásra!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése