Ferenc pápa: Figyeljünk oda, milyen gondolatok születnek meg bennünk!

Ferenc pápa: Figyeljünk oda, milyen gondolatok születnek meg bennünk!

Február 12-én a déli Mária-imádság előtt a szentatya arról tartott elmélkedést a Szent Péter téren egybegyűlt zarándokoknak, hogy Jézus miképpen mutat rá az Isten által adott parancsok igazi, legmélyebb értelmére. Beszédét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

A mai liturgiában a hegyi beszéd egy további részét halljuk Máté evangéliumából (vö. Mt 5,17–37). Ebben a szakaszban a mózesi törvény újraolvasásában akarja segíteni hallgatóit. Ami a régi szövetségben kimondatott, az igaz volt, de nem volt teljes: Jézus azért jött, hogy teljessé tegye és végérvényesen meghirdesse Isten törvényét, az utolsó i betűig (vö. Mt 5,18). Megmutatja az Isten által adott törvény eredeti célkitűzéseit, és megtartja annak hiteles tartalmát, ezt pedig örömhírhirdetésével és még inkább önmagának a kereszten való feláldozásával teszi. Jézus így megtanítja, hogyan teljesítsük teljesen Isten akaratát. A „felülmúló igazságosság” kifejezést használja: az írástudók és farizeusok igazságát felülmúló igazságossággal teljesíthetjük Isten akaratát. Ezt az igazságosságot tevékeny szeretet és irgalmasság vezeti, s ezért képes megtartani a parancsolatok lényegét, és elkerüli a formalizmus kísértését (vö. Mt 5,20). A formalizmus a következő: ezt megtehetem, azt nem tehetem meg; eddig a határig elmehetek, amaddig már nem mehetek el… Nem erről van szó, hanem többről, többről!

A mai evangéliumban Jézus külön is kiemel három területet, három parancsolatot: az emberölést, a házasságtörést és az esküt.

A „ne ölj” parancsolattal kapcsolatban kijelenti, hogy ezt a parancsot nemcsak a ténylegesen elkövetett gyilkosság szegi meg, hanem azok a viselkedésformák is, amelyek sértik az emberi személy méltóságát, a szidalmazó szavakat is beleértve (vö. Mt 5,22). Nyilvánvaló, hogy ezek a gyalázó szavak nem ugyanolyan súlyos bűnök, mint a gyilkosság, de ugyanabba az irányba mutatnak, mert annak az előfeltételei, és ugyanarról a rosszindulatról árulkodnak. Jézus arra hív minket, hogy ne állítsunk fel ranglistát a mások ellen irányuló negatív magatartásformák között, hanem mindegyiket tekintsük ártalmasnak, mivel mozgatórugójuk az a szándék, hogy kárt okozzunk felebarátunknak. Jézus példát is mond, a gyalázkodást: hozzá vagyunk szokva a sértegetéshez, mintha csak azt mondanánk, hogy „jó napot”. Ez a gyilkosság irányába mutat. Aki szidja testvérét, az szívében megöli. Kérlek titeket, ne szidalmazzunk másokat! Semmit sem nyerünk vele…

Egy másik parancsolat a házasságra vonatkozó törvényt érinti. A házasságtörést úgy tekintették, mint a férfi nő feletti tulajdonjogának megsértését. Jézus azonban a baj gyökeréig megy vissza. Ahogy a gyilkossághoz a gyalázkodáson, a sértegetésen, szidalmazáson keresztül jut el az ember, úgy a házasságtöréshez a birtoklási szándék vezeti, amely olyan asszonyra irányul, aki nem a felesége. A házasságtörés, mint a lopás, a korrupció és az összes többi bűn, először bensőnkben fogan meg, és miután szívünkben meghoztuk a hibás döntést, konkrét tettben is megvalósul. Jézus ezt mondja: aki azzal a szándékkal tekint egy nőre, aki nem a felesége, hogy megszerzi magának, az már elindult a házasságtörés útján. Gondolkodjunk el ezen egy kicsit: gondoljunk azokra a rossz gondolatokra, amelyek ebbe az irányba mutatnak!

Aztán Jézus azt is mondja tanítványainak, hogy ne esküdjenek, mivel az esküdözés az emberi kapcsolatok bizonytalanságának és kétszínűségének a jele. Az esküben Isten tekintélyét használjuk arra, hogy bizonyosságot kölcsönözzünk emberi életünk történéseinek. Ehelyett az a feladatunk, hogy az őszinteség és a kölcsönös bizalom légkörét hozzuk létre egymás között, családunkban és közösségeinkben, hogy őszintének tarthassanak minket anélkül is, hogy felsőbbrendű beavatkozáshoz folyamodnánk hitelességünk bizonyítására. A bizalmatlanság és a gyanakvás mindig veszélyeztetik derűnket!

Szűz Mária, a tanulékony hallgatás és az örvendező engedelmesség asszonya segítsen bennünket, hogy egyre közelebb kerüljünk az evangéliumhoz, hogy ne „ábrázatunk” szerint, hanem a lényeget érintően legyünk keresztények! Ez a Szentlélek kegyelmével lehetséges, aki lehetővé teszi számunkra, hogy mindent szeretettel tegyünk, és így maradéktalanul teljesítsük Isten akaratát.

A szentatya szavai az Angelus után:

Kedves testvéreim! Köszöntelek mindnyájatokat: jelen lévő zarándokok, családok, egyházközségi csoportok, társulatok.

Külön is köszöntöm az almendralejói „Carolina Coronado” iskola diákjait és a tarragonai hívőket Spanyolországból, hasonlóképpen a Caltanissettából, Valgoglióból, Anconából, Pesaróból, Torinóból és Pisából érkezett csoportokat, valamint a torinói Paolai Szent Ferenc-plébánia neokatekumenális közösségét.

Szép vasárnapot kívánok mindenkinek. Ne felejtsétek el: ne szidjunk másokat, ne nézzünk helytelen szándékú, birtokolni akaró szemmel felebarátunk feleségére; és ne esküdjünk! Erre a három dologra figyelmeztet ma Jézus. Annyira könnyű! Kérlek, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Finom ebédet kívánok! A viszontlátásra!