Évközi hatodik vasárnap

Évközi hatodik vasárnap

A törvény helyes megtartása

A mai evangéliumban Jézus így kezdi tanítványainak szóló beszédét: „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem tökéletessé tenni.” Amikor e helyen törvényt említ, nem egyes parancsokra vagy előírásokra gondol, hanem azok összességére, egészére, mindarra, amit Mózes törvénykönyve tartalmazott, s amelyet a zsidóság egyszerűen csak törvénynek nevezett. Ez a törvény volt minden zsidó ember számára az életszabály. E törvény szabályozta az emberek társadalmi és vallási életének minden területét, és egyedül ennek megtartása üdvözíthette az embert. Ennek fényében értjük meg azt, hogy miért volt annyira fontos a farizeusok és írástudók számára a törvények helyes értelmezése, és miért szálltak szembe Jézussal, amikor azt látták, hogy a legkisebb mértékben is másként cselekszik ő vagy tanítványai, mint ahogy azt a törvények – legalábbis az ő értelmezésük szerint – előírták. Mivel meg vannak győződve arról, hogy a törvények értelmezése tekintetében a saját álláspontjuk a helyes, érthető, hogy hevesen vitába szállnak Jézussal több alkalommal is.
Ugyanakkor Jézusban is megfigyelhetjük a határozottságot. Mert ha a törvények megtartása valóban feltétele az üdvösség elnyerésének, akkor meg kell azokat tartani. A konfliktus abból keletkezik, hogy a farizeusi gondolkodás inkább a parancsok külső megtartására ügyel, Jézus viszont a mögöttes lelki tartalmat nézi, a szív szándékát. Isten minden törvénye mögött ugyanis az húzódik meg, hogy az ember minden erejével törekedjen szeretni Istent és felebarátai felé is szeretettel forduljon. Ha nincs meg a szeretet és a jóság az emberek törvénytiszteletében, akkor csupán kiüresedett formákhoz való ragaszkodás a parancsok megtartása.
Jézus azzal az igénnyel lép fel, hogy ő a törvények helyes magyarázója és rámutat az egyes parancsok mögötti eredeti isteni szándékra. Az evangéliumban példákat említ. Először idézi az ószövetségi, mózesi törvényt, jelezvén, hogy jól ismeri ezeket, majd pedig annak új tartalmára világít rá. Újszerű kijelentéseit így kezdi: „Én pedig azt mondom nektek.” Véleménye szerint nem ott kezdődik a bűn, amikor valaki kioltja a másik ember életét, hanem már akkor, amikor gyűlölettel, haraggal néz a másikra és nem akar vele kiengesztelődni, nem akar neki megbocsátani. Nem akkor kezdődik a bűn, hogy valaki házasságtörést követ el, hanem akkor, amikor bűnös gondolattal néz egy másik asszonyra. A bűnt tehát már a gyökerében, rögtön a bűnös vágy kezdetekor érdemes elfojtani, mert ha nem állunk ellent a kísértéseknek, akkor elterebélyesednek szívünkben a bűnös hajlamok és eluralkodnak bennünk a bűnös cselekedetek.
Jézus azt tartja küldetésének, hogy megújítsa, tökéletessé tegye a régi törvényt. Fedezzük fel Isten parancsaiban azt az útmutatást, amely bennünket az örök életre vezet! Legyen a szívünkbe írva a szeretet törvénye!
© Horváth István Sándor

---

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! A te életutad és főként keresztutad azt tanítja nekünk, hogy nem kitalálnunk kell a szeretetet, hanem rá kell találnunk a szeretetre és rá kell lépnünk a szeretet útjára. Nem kitalálnunk kell azt, hogy miként szeressünk, hanem azt kell tennünk, amit te is cselekedtél: szeretetből odaadtad, felajánlottad magadat Istennek értünk, emberekért. Önként tetted ezt, szeretetből, ahogyan minket sem kényszerít semmilyen külső törvény. Erre egyedül a szeretet szívünkbe írt törvénye indít minket. Segíts minket, hogy ne csak szóval hirdessük a szeretet parancsát, hanem megtegyük mindazt, amit a szeretet törvénye kíván.