Évközi hatodik hét csütörtökje

Évközi hatodik hét csütörtökje

Azok az események, amelyeket eddig olvastunk Szent Márk evangéliumából, többségében Galileában, illetve pogány területeken történtek. Mostantól viszont Jézus elhagyja Galileát és ettől kezdve Jeruzsálem felé tart. Ennek ismerete azért fontos számunkra, mert ebből derül ki, hogy Jézus tudatosan teljesíti küldetését. Jól tudja, hogy milyen sors vár rá Jeruzsálemben, ezért is jövendöli meg tanítványainak szenvedését és halálát, amely ebben a városban fog bekövetkezni, bár ők ekkor még nem értik az Úr ezzel kapcsolatos kijelentéseit. Erről az értetlenségről tanúskodik a Péter apostollal folytatott beszélgetés.
Mi járhatott Péter fejében? Azt gondolta, hogy eddig minden ragyogóan sikerült. Akárhol is járt Jézus az írástudók és farizeusok kivételével mindenki örömmel fogadta. Hatalmas tömegeket tanított, rengeteg beteget meggyógyított, munkálkodása nem csak a zsidók által lakott országrészekben, hanem a pogány vidékeken is számos lelki gyümölcsöt termett. Mindezt még saját és apostoltársai tapasztalata is fokozta, hiszen amikor Mesterük missziós útra küldte őket, akkor ők is hasonló pozitív fogadtatásban részesültek. Péter azt gondolhatta tehát, hogy az ország fővárosába, Jeruzsálembe érkezve is sikeres lesz Jézus fellépése. Jézus azért feddi meg őt, mert ha igaznak tűnnek is elképzelései, azok nem egyeznek Isten szándékával.
Uram, Jézus, segíts, hogy megértsem és megtegyem a mennyei Atya akaratát!
© Horváth István Sándor

---

Imádság

Urunk, Jézus, te feltámadásodat követően számos alkalommal megjelentél tanítványaidnak, s élőként mutattad meg magad nekik. Mielőtt a földről a mennybe távoztál megbízást adtál nekik tanításod, örömhíred továbbadására. E küldetés nekem, mint a te követődnek is szól. Segíts engem kegyelmeddel és a Szentlélekkel, hogy e küldetésemet teljesítve törekedjek szüntelenül a menny felé!