A pápa „munkaköri
leírását” Jézus adta – Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő előadása Győrben
Érszegi Márk Aurél, a szentszéki magyar
nagykövetség első tanácsosa, Vatikán-szakértő, kánonjogász, volt pannonhalmi
bencés diák tartott ismeretterjesztő előadást a pápaságról és a pápai államról
a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium dísztermében február
21-én.
A program a Bencés Diákok Győri Egyesülete
által szervezett szabadegyetem keretében valósult meg.
Érszegi Márk Aurél előadása elején rámutatott
arra, hogy a Szent Péter-bazilika nem azonos a pápa székesegyházával. A Szent
Péter-bazilika Szent Péter trónusának ad helyet, Róma első püspökének van
fenntartva. A pápai katedrális valójában a lateráni Keresztelő Szent
János-főszékesegyház, ott található a márványból készült pápai trónus is. A 14.
századi avignoni fogság időszakáig a pápák a Lateránban laktak, csak az
avignoni fogságot követően tették át székhelyüket a Vatikánba.
A Vatikán az ókorban egy földrajzi helyet jelölt, Róma hét dombjának egyike volt, ez a városrész a perifériához tartozott. A Vatikán elnevezés feltehetően egy római istenség nevéből vagy a vātēs, vāticinium (jós, jóslás) latin szóból alakult ki. Caligula császár ezen a területen cirkuszt kezdett el építtetni, amelyet Nero idején fejeztek be. Ennek a cirkusznak a közepén állt az az egyiptomi obeliszk, amelynek tövében keresztre feszítették Szent Pétert. A cirkusz közelében volt egy temető, oda temették el Róma első püspökét is. A sírhely fölé Nagy Konstantin császár bazilikát emeltetett. A 20. század első felében, XII. Piusz pápa engedélyével ásatások folytak Szent Péter feltételezett sírjánál. A régészek bebizonyították, hogy valóban a hagyomány által Szent Péter sírjának tulajdonított helyen temették el az apostolfejedelmet.
A pápa küldetéséről szólva Érszegi Márk Aurél
kifejtette, hogy Péter apostol utódja Jézus Krisztus megbízásából az Egyház
látható feje. A pápa „munkaköri leírását” Jézus Krisztus adta – tette hozzá a
kánonjogász, majd idézte az apostoli küldetésre vonatkozó szentírási
szakaszokat: „Te Péter vagy, és én erre a kősziklára fogom építeni egyházamat”
(Mt 16,18); „Neked adom a mennyek országának kulcsait. Amit megkötsz a földön,
meg lesz kötve a mennyekben is, és amit feloldasz a földön, föl lesz oldva a
mennyekben is” (Mt 16,19); „Ezentúl már emberek halásza leszel” (Lk 5,10). Az
előadó rámutatott arra, hogy a vonatkozó evangéliumi szöveghelyek magukban
foglalják mindazt, amit a pápának tennie kell: tanítani, megerősíteni a
hívőket, megfelelő lelki táplálékot adni számukra, elvezetni őket Istenhez,
vállalni a missziós küldetést, valamint biztosítani az Egyház egységét.
Érszegi Márk Aurél beszélt a Vatikán
szuverenitásának fontosságáról is: úgy vélte, a történelem során
bebizonyosodott, hogy a pápa akkor tudja leginkább lelki küldetését
teljesíteni, amikor biztosítva van a függetlensége. Az előadáson szó esett a
pápai jelvények között megjelenő tiaráról is, amellyel megkoronázták az
egyházfőket. Az utolsó megkoronázott pápa VI. Pál volt, aki később lemondott a tiara
viseléséről. Utódai a koronázás szokását is elhagyták.
A Vatikán-szakértő rámutatott arra, hogy a pápa
liturgikus előjogai közé tartozik a pallium (körülbelül háromujjnyi széles,
fehér gyapjúszalag) viselése, amelyet a pápán kívül az érsek-metropoliták
hordhatnak, kizárólag saját működési területükön. A palliumokat a pápa
adományozza az érsek-metropoliták számára. A palliumokat hagyományos módon
készítik: Szent Pál vértanúságának helyén trappista szerzetesek nevelnek
bárányokat, ezek közül minden évben kiválasztanak kettőt, amelyeket Szent Ágnes
ünnepén, január 21-én a pápa megáld. Ezt követően a két fiatal bárányt rábízzák
a Trastevere negyedben található Szent Cecília bencés monostor
szerzetesnővéreire, akik június 24-re, Keresztelő Szent János ünnepére
elkészítik a palliumokat a bárányok gyapjából. Az elkészült palliumokat
ráhelyezik Szent Péter sírjára, ezáltal ereklyévé válnak. Június 29-én, Szent
Péter és Pál apostolok ünnepén a pápa átadja az újonnan kinevezett
érsek-metropolitáknak a palliumokat.
Érszegi Márk Aurél a pápa és a helyi egyházak
kapcsolattartási lehetőségéről szólva megemlítette az ad limina látogatást,
amely azt jelenti, hogy a megyéspüspökök meghatározott időközönként látogatást
tesznek a szentatyánál. Az előadó kiemelte, hogy 2017 novemberében a Magyar
Katolikus Püspöki Konferencia tagjai tesznek ad limina látogatást Róma
püspökénél, és bemutatják számára a Magyar Katolikus Egyház helyzetét.
A kapcsolattartás másik
formája, amikor az egyházfő látogat el egy adott országba. Érszegi Márk Aurél a
pápalátogatások témája kapcsán ismertette az apostoli utak megvalósulásának
feltételeit: ehhez szükséges egy meghívás a helyi katolikus egyháztól, valamint
az adott ország kormányzatától is, tekintettel arra, hogy Róma püspöke nemcsak
egyház-, hanem államfő is. A nem katolikus többségű országokban – ez főként az
ortodox területekre igaz –, fontos, hogy a legtöbb hívőt számláló vallás,
felekezet vezetői is jóváhagyják a pápa látogatását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése