Isten Anyja Mária
Harmadik
kéz
Az adventi időszakban Keresztelő Szent Jánossal kapcsolatban találkoztunk egy érdekes ikon-típussal, amelyen angyalszárnyakkal ábrázolják a Megváltó előfutárát. Ma, Szűz Mária istenanyaságának ünnepén egy másik érdekességet említek az ikonok világából. III. Leó bizánci császár a VIII. században, a képrombolás idején szigorú rendeletben tiltotta meg a szentek ábrázolását. A kor egyik jeles személye, Damaszkuszi Szent János több beszédében és írásában is kiállt a képek mellett, amelyek segítették a vallásos embereket a szentek iránti tiszteletben. Ezzel természetesen kivívta a császár haragját. Szent János azt a büntetést kapta, hogy csuklóból vágják le a jobb kezét. A keleti-keresztény hagyomány szerint, aznap este különleges csoda történt. Damaszkuszi Szent János az Istenszülő Szent Szűz ikonja előtt imádkozott, imádság közben elaludt, és mire felébredt, azt tapasztalta, hogy a jobb keze sértetlen. Hálája kifejezéseként készíttetett ezüstből egy kis kezet, amelyet az Istenszülő ikonja mellé illesztett. Így született meg a háromkezű ikon-típus, amelyen Mária két keze mellett, amelyekkel a kis Jézust tartja, egy harmadik kéz is látszódik.
Amikor egy ilyen csodálatos, arany hátterű Mária-ábrázolásra gondolunk, amelyen a názáreti leány a művészet eszközeivel megkapja a neki, mint Isten Anyjának járó tiszteletet, akkor még jobban elcsodálkozunk Jézus születésének egyszerűségén. Ma újra felidézzük karácsony titkát, a betlehemi eseményeket, Jézus születésének egyszerű, emberi szemmel nézve méltatlan körülményeit. Lukács evangélista valóban jól ismerhette a szegény családok életviszonyait, ezért nagy együttérzéssel mutatja be József és Mária szálláskeresését. A népszámlálás miatt sokan érkeztek Betlehembe, ők nem kapnak szállást, ezért egy istállóban kénytelenek meghúzni magukat, itt születik meg Jézus, a Megváltó. Egyszerű pásztorok keresik fel elsőként az újszülöttet, hogy kifejezzék iránta hódolatukat. Az édesanya, aki karjában tartja a világ Megváltóját, csendesen figyel, hallgatja a pásztorokat, és szívében megőrzi a hallottakat. A pásztorok a Megváltót jöttek imádni, miként valamivel később a napkeleti bölcsek is, ők nem is gondoltak arra, hogy tiszteletüknek akár a legkisebb jelét is kifejezzék a Megváltó édesanyja iránt. Mily’ messze áll ez az evangéliumi egyszerűség az aranyló hátterű ikonok világától! Mennyivel szerényebbnek tűnik Mária alakja az evangéliumok fényében, mint az ikonok ragyogásában! Mégis, a keresztények már a kezdetektől fogva helyénvalónak tartották, hogy amellett, hogy a betlehemi Gyermekben Isten Fiát imádják, kifejezik tiszteletüket Isten Anyja iránt is.
Ehhez a buzgósághoz csatlakozunk mi is a mai ünnepen, amikor különleges tiszteletben részesítjük Máriát, Isten Anyját. Nem imádjuk őt, hiszen az imádás egyedül Istent illeti meg, de tiszteljük, mert miként minden édesanyának megjár a gyermeki tisztelet, ugyanúgy Jézus édesanyjának is. Mi is szeretnénk karjainkba venni a Gyermeket. Mi is szeretnénk gondoskodó szeretetünket megmutatni iránta. Mi is szeretnénk rámosolyogni és szemében új énünket, újjászületett önmagunkat meglátni. Szeretnénk, ha az a bizonyos harmadik kéz a miénk lenne.
© Horváth István Sándor
Az adventi időszakban Keresztelő Szent Jánossal kapcsolatban találkoztunk egy érdekes ikon-típussal, amelyen angyalszárnyakkal ábrázolják a Megváltó előfutárát. Ma, Szűz Mária istenanyaságának ünnepén egy másik érdekességet említek az ikonok világából. III. Leó bizánci császár a VIII. században, a képrombolás idején szigorú rendeletben tiltotta meg a szentek ábrázolását. A kor egyik jeles személye, Damaszkuszi Szent János több beszédében és írásában is kiállt a képek mellett, amelyek segítették a vallásos embereket a szentek iránti tiszteletben. Ezzel természetesen kivívta a császár haragját. Szent János azt a büntetést kapta, hogy csuklóból vágják le a jobb kezét. A keleti-keresztény hagyomány szerint, aznap este különleges csoda történt. Damaszkuszi Szent János az Istenszülő Szent Szűz ikonja előtt imádkozott, imádság közben elaludt, és mire felébredt, azt tapasztalta, hogy a jobb keze sértetlen. Hálája kifejezéseként készíttetett ezüstből egy kis kezet, amelyet az Istenszülő ikonja mellé illesztett. Így született meg a háromkezű ikon-típus, amelyen Mária két keze mellett, amelyekkel a kis Jézust tartja, egy harmadik kéz is látszódik.
Amikor egy ilyen csodálatos, arany hátterű Mária-ábrázolásra gondolunk, amelyen a názáreti leány a művészet eszközeivel megkapja a neki, mint Isten Anyjának járó tiszteletet, akkor még jobban elcsodálkozunk Jézus születésének egyszerűségén. Ma újra felidézzük karácsony titkát, a betlehemi eseményeket, Jézus születésének egyszerű, emberi szemmel nézve méltatlan körülményeit. Lukács evangélista valóban jól ismerhette a szegény családok életviszonyait, ezért nagy együttérzéssel mutatja be József és Mária szálláskeresését. A népszámlálás miatt sokan érkeztek Betlehembe, ők nem kapnak szállást, ezért egy istállóban kénytelenek meghúzni magukat, itt születik meg Jézus, a Megváltó. Egyszerű pásztorok keresik fel elsőként az újszülöttet, hogy kifejezzék iránta hódolatukat. Az édesanya, aki karjában tartja a világ Megváltóját, csendesen figyel, hallgatja a pásztorokat, és szívében megőrzi a hallottakat. A pásztorok a Megváltót jöttek imádni, miként valamivel később a napkeleti bölcsek is, ők nem is gondoltak arra, hogy tiszteletüknek akár a legkisebb jelét is kifejezzék a Megváltó édesanyja iránt. Mily’ messze áll ez az evangéliumi egyszerűség az aranyló hátterű ikonok világától! Mennyivel szerényebbnek tűnik Mária alakja az evangéliumok fényében, mint az ikonok ragyogásában! Mégis, a keresztények már a kezdetektől fogva helyénvalónak tartották, hogy amellett, hogy a betlehemi Gyermekben Isten Fiát imádják, kifejezik tiszteletüket Isten Anyja iránt is.
Ehhez a buzgósághoz csatlakozunk mi is a mai ünnepen, amikor különleges tiszteletben részesítjük Máriát, Isten Anyját. Nem imádjuk őt, hiszen az imádás egyedül Istent illeti meg, de tiszteljük, mert miként minden édesanyának megjár a gyermeki tisztelet, ugyanúgy Jézus édesanyjának is. Mi is szeretnénk karjainkba venni a Gyermeket. Mi is szeretnénk gondoskodó szeretetünket megmutatni iránta. Mi is szeretnénk rámosolyogni és szemében új énünket, újjászületett önmagunkat meglátni. Szeretnénk, ha az a bizonyos harmadik kéz a miénk lenne.
© Horváth István Sándor
Imádság
Szűz
Mária, Megváltónk édesanyja! Te engedelmesen és alázatosan elfogadtad Isten
akaratát. Hittel beleegyeztél a mindenható Isten tervébe, így lettél
megváltásunk szolgálója. Te a születéstől a halálig minden nap kimutattad
szeretetedet fiad, Jézus iránt. Példád segítsen minket, hogy mi is fejezzük ki
szeretetünket és hódolatunkat az esztendő és életünk minden napján Jézus iránt!
Tekintsük az új év és életünk minden napját Isten ajándékának! Éljünk minden
nap Jézus közelében! Tapasztaljuk meg napról napra jóságát! Legyen az Úr áldása
egész életünkön!
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése