Himnusz CCCCII.

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Kelet s Nyugat határa közt:

a nagyvilágon mindenütt,

dicsérjük mind Krisztus királyt,

Szűz Máriának szent Fiát.

Világ teremtő Istene

a szolga testét vette fel,

testével testünk váltja meg,

hogy műve így ne vesszen el.

A szűzi testnek templomát

az ég kegyelme járja át:

a lányka méhe befogad

felfoghatatlan titkokat.

A tiszta szívnek otthona

egyszerre Isten temploma;

férfit nem ismer, folttalan –

szó hallatán Fiút fogan.

A Szűz megszülte Gyermekét,

kit Gábor angyal hirdetett

s bezárva még a méh ölén

János repesve érezett.

Nem bánja: szalmán fektetik,

nem borzad: jászolba teszik.

Ki táplál minden madarat,

kevéske tejjel jóllakik.

Az égi kórus ünnepel,

dicséri Istent víg dala,

a pásztorok közt megjelent

a nagy Mindenség Pásztora.

Jézus, magasztal énekünk,

ki Szűztől születtél nekünk:

Atyádat és Szentlelkedet

örökre dicsérjük veled. Ámen.