Ferenc pápa: Ismerjük
meg, imádjuk és kövessük Jézust
A karácsonyi szünet után újrakezdődtek a
reggeli pápai szentmisék a vatikáni Szent Márta-házban. A szentatya január
9-én, hétfőn reggel arról beszélt a híveknek, hogy a keresztény élet egyszerű.
A keresztény élet egyszerű, elég, ha Jézust
állítjuk mindennapos döntéseink középpontjába. Karácsony után elkezdődik az
úgynevezett évközi idő. Ami azonban nem változik: a keresztény élet
középpontjában mindig Jézus áll, az Atya első és utolsó Szava, a világmindenség
Ura, a világ Üdvözítője. Rajta kívül nincs senki más, Ő az egyetlen – mondta a
szentatya.
A mi életünk középpontja is Jézus Krisztus, aki
megmutatkozik előttünk, és nekünk meg kell ismernünk, föl kell ismernünk őt az
élet megannyi helyzetében. „De atyám, én ismerem ennek vagy annak a szentnek az
életét, az itt vagy ott előforduló jelenéseket…” – mondhatja valaki. Ez rendben
van, a szentek azok szentek, nagy emberek! De a jelenések nem mind valódiak ám!
– hangsúlyozta a pápa. – A szentek fontosak, de a középpontban Jézus Krisztus
áll: Jézus Krisztus nélkül nincsenek szentek! És itt jönnek a kérdések: Az én életem
közepén Jézus Krisztus áll? Milyen a kapcsolatom Jézus Krisztussal?
Három dolgot kell tennünk azért, hogy biztosan
Jézus legyen életünk középpontjában. Az első feladat: ismernünk kell Jézust,
hogy majd felismerhessük őt. A maga idejében sokan nem ismerték fel őt: a
törvénytudók, a főpapok, az írástudók, a szadduceusok, néhány farizeus. Sőt,
üldözték és megölték őt. Fel kell tennünk tehát a kérdést: „Érdekel engem, hogy
megismerjem Jézust? Vagy jobban érdekel a tévésorozat, a pletykálkodás, az
ambíciók vagy a mások életének megismerése?” Ahhoz, hogy megismerjük Jézust,
ott van az imádság, a Szentlélek, de ott van az evangélium is, amit mindig
magunknál kell tartanunk, hogy mindennap elolvassunk belőle egy-egy szakaszt.
Ez ugyanis az egyetlen módja annak, hogy megismerjük Jézust. A többit a
Szentlélek végzi el. Ez a mag, amit majd a Szentlélek csíráztat ki és növeszt
meg – magyarázta Ferenc pápa.
Ahhoz, hogy Jézus álljon életünk
középpontjában, egy másik dolgot is kell tennünk, imádnunk kell őt – folytatta
gondolatmenetét a szentatya. – Nem elég kérni tőle és hálát adni valamiért.
Kétféleképpen imádhatjuk Jézust: csöndes imádsággal, vagy pedig úgy, hogy
elfordítjuk tekintetünket azoktól a dolgoktól, amiket imádunk, amik jobban
érdekelnek minket. Csak Isten maradhat. A többi dolog csak akkor kell, ha én
képes vagyok egyedül Istent imádni.
Ezzel kapcsolatban a pápa megjegyezte, van egy
kis imádság, amit szoktunk is imádkozni, a Dicsőség: „Dicsőség az Atyának, a Fiúnak
és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké.” Azonban gyakran
csak „papagájmódra” daráljuk el. Holott ez az imádás imádsága! Dicsőség: imádom
az Atyát, a Fiút és a Szentlelket. Kis imákkal, csönddel imádjuk Isten
nagyságát, imádjuk Jézust, és mondjuk: „Te vagy az egyetlen, te vagy a kezdet
és a vég, és veled akarok maradni egész életemben, az egész örökkévalóságban.
Te vagy az egyedüli.” És űzzük el azokat a dolgokat, melyek megakadályoznak
minket Jézus imádásában.
A keresztény élet egyszerű,
nagyon egyszerű, ugyanakkor szükségünk van a Szentlélek kegyelmére, hogy
fölébressze bennünk a vágyat Jézus megismerésére, imádására és követésére.
Ezért kértük a könyörgésben az Úrtól, hogy mutassa meg, mit kell tennünk, és
adja meg hozzá az erőt is. Hogy a mindennapok egyszerűségében – mert nem kell
semmi különös, nehéz vagy fölösleges dolog ahhoz, hogy nap mint nap
keresztények legyünk – adja meg az Úr a kegyelmet, hogy megismerhessük Jézust,
imádjuk és kövessük őt – fohászkodott hétfő reggeli homíliája végén Ferenc
pápa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése