Évközi második hét hétfője
Az
előzményekben a törvények szigorú megtartásához ragaszkodó írástudók és
farizeusok azt nehezményezték, hogy Jézus olyan személyekkel ül asztalhoz, akik
nyilvános bűnösök. Ők a vallási tisztaság érdekében elkerülték ezt, és arra
törekedtek, hogy saját, általuk helyesnek ítélt törvényértelmezésük szerint
cselekedjenek mások is. A mai evangéliumi részben arról olvasunk, hogy még
tovább mennek, amikor azt kérik számon, hogy miért ül egyáltalán asztalhoz
Jézus, miért nem böjtöl inkább? Tehát itt is a törvények és szabályok helyes
értelmezése és megtartásuk módja áll a középpontban. Úgy tűnik számukra, hogy
Jézus semmibe veszi ezeket a szabályokat, és jogosnak érzik, ha ők, a vallási
élet hivatalos képviselői fellépnek emiatt ellene. Itt még nem arról van szó,
hogy számonkérésük Jézus személye ellen irányulna, nem feltétlenül
akadékoskodni akarnak, hanem inkább a vallási törvények tiszteletben tartása a
céljuk.
Válaszában a mi Urunk szemléletes példákat mond a ruhaszövetről, a borról és a bor tárolására szolgáló tömlőkről, kijelentéseiben szembeállítva a régit és az újat. E hasonlatokkal tárja fel, hogy Isten országának eljövetelével, az örömhír hirdetésével és rendkívüli cselekedeteivel egy új korszak köszöntött be. Tanítványainak és követőinek már nem a régi rend szabályai, hanem az ő tanítása szerint kell élniük.
© Horváth István Sándor
Válaszában a mi Urunk szemléletes példákat mond a ruhaszövetről, a borról és a bor tárolására szolgáló tömlőkről, kijelentéseiben szembeállítva a régit és az újat. E hasonlatokkal tárja fel, hogy Isten országának eljövetelével, az örömhír hirdetésével és rendkívüli cselekedeteivel egy új korszak köszöntött be. Tanítványainak és követőinek már nem a régi rend szabályai, hanem az ő tanítása szerint kell élniük.
© Horváth István Sándor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése