Kik mindeneket kárban
hagytatok, hogy Krisztust elnyerjétek (Fil. 3).
Ments meg, Uram minket!
Isten
Szentlelke nem fél ünneprontónak látszani, és egy brutális kivégzés
felidézésével a karácsonyi idillt egy szempillantás alatt összetörni. Nem
akarja, hogy egy napra is elfeledjük, hogy a megtestesült Ige eljövetele
megosztja az emberiséget, s állásfoglalásra késztet: vagy ő lesz életünk
egyedüli értelme, öröme és végső célja, vagy pedig ellenségei és kivégzői
mellett foglalunk helyet. Karácsony másodnapja annak az ünnepe, aki elsőként
tett vérével is tanúságot arról, hogy Isten Fia eljövetele mindent átrendez,
nem külsőleg, hanem az ember szívében, a létezés legmélyén.
Szent
Istvánnak a vádlóival szemben tanúsított magatartása ezt jól ki is fejezi.
Először a vádakra válaszul erőteljes beszédet mond, melyben bizony igen nyers
szavakkal ellentámadásba lendül. Bizony, van ideje a kemény beszédnek, és jaj
annak az igehirdetőnek, aki soha nem mondott hasonló szavakat... Ezután
tanúságot tesz arról, akit belső szemével szüntelenül lát: az Isten jobbján
álló Emberfiáról. Itt már nem vádol, hanem csak megvallja azt, aki számára az
életnél is fontosabb, s a mennyországot jelenti. Amikor ellenségei elkezdik
megkövezni, már nem Jézusról, hanem Jézushoz beszél, őrá bízza ügyét: „Úr
Jézus, vedd magadhoz lelkemet!” Végül pedig, amikor térdre esik a kövek ütései
alatt, ellenségeiért imádkozik: „Uram, ne tulajdonítsd ezt nekik bűnül!” Ez a
csúcspont, ahová ember eljuthat. Ezek után semmi más nem következhet, mint hogy
megfeszített Urához hasonlóan kileheli a lelkét, halálával a legnagyobb
ajándékot adva az Egyháznak: Szent Pált.
Urunk, Jézus, első vértanúd közbenjárására
szítsd fel a mi szívünkben is a tanúságtételre való készséget! Ne engedd, hogy
a Karácsony csak szép rege, múló hangulat legyen számunkra, hanem olyan,
mindennapi életünket alakító valóság, mely meghatározza az önmagunkhoz,
embertársainkhoz és a világhoz való viszonyulásunkat. Add, hogy a szentmisén,
különösen a szentáldozásban mi is újra meg újra láthassuk a megnyílt eget és
Téged a mennyei Atya jobbján, s ez adjon erőt, hogy még ellenségeinkért is
szívből tudjunk imádkozni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése