Ferenc pápa: Ráncfelvarrás helyett gyökeres megtérésre van szükség a Római Kúriában
Ferenc
pápa beszédet mond a Róma Kúriának
A
Szentatya december 22-én, csütörtökön délelőtt találkozott az Apostoli Palota
Kelemen-termében a Római Kúria tagjaival, a hagyományos karácsonyi jókívánságok
átadása alkalmából. Beszédének középpontjában a Kúria reformja állt. Két évvel
ezelőtt a Kúria „betegségeiről”, tavaly az irgalmasság cselekedeteiről szólt.
Nem a
ráncok öregítenek, hanem a foltok
Kifejtette,
hogy a reform az egyház velejárója, hiszen az egyház folytonosan úton van,
zarándokol, fejlődik, változik. Igaz ez a pápa hivatali apparátusára, a Római
Kúriára is, mely definíciója szerint a római pápa szolgálatát segítő
dikasztériumok és intézmények összessége (államtitkárság, pápai tanácsok és
kongregációk). Nem mozdulatlan apparátusról van tehát szó, ezért a reform az
egyház élő mivoltát tükrözi, nem öncélú, hanem a növekedés és elsősorban a
megtérés folyamata. Nem holmi esztétikai beavatkozásról beszélünk, ami szebb
külsőt próbál kölcsönözni az elöregedett kúriai testületnek. Nem plasztikai
sebészre, ráncfelvarrásra van szükség, hanem a foltok eltüntetésére. Nem a
ráncok öregítenek ugyanis, hanem a foltok – mondta Ferenc pápa a Római Kúria
tagjainak. Nem elég lecserélni az embereket, a reform csak akkor lehet
hatékony, ha a Kúria tagjai belülről újulnak meg lelkileg, emberileg és
szakmailag is. Állandó képzés mellett állandó megtérésre és megtisztulásra van
szükség. Mentalitásváltás nélkül minden funkcionális erőfeszítés hiábavaló.
Jó és
rossz ellenállás a reformmal szemben
Természetes,
hogy ahol újítási kísérletek vannak, ott felüti a fejét az ellenállás is. Ennek
több válfaja lehetséges: van a nyitott ellenállás, amit jóindulat és őszinte
párbeszéd jellemez. A rejtett ellenállás, ami félelemből vagy bezárkózásból
fakad, és a felszínen helyesli a változást, miközben reméli, hogy minden marad
a régiben. És van a rosszindulatú ellenállás, amelyik igyekszik igazolni magát,
sokszor vádaskodik, és a hagyományokba, a látszatba, a formalitásba és az
ismert dolgokba menekül. A reakció hiánya a halál jele, ezért a helyes
ellenállásra – de még a kevésbé jóra is – szükség van, és meg kell hallgatni,
mert azt jelzi, hogy a test él – magyarázta Ferenc pápa.
Hogyan
álljon hozzá a Kúria a reformhoz?
Kényes
folyamat tehát a Római Kúria reformja, amelyet a Szentatya szerint a következő
magatartásformákkal kell megélni: hűség a lényegeshez, folyamatos mérlegelés,
evangéliumi bátorság, egyházi bölcsesség, figyelmes meghallgatás, kitartó
cselekvés, pozitív csend, határozott döntések, sok-sok ima, mély alázat,
világos előretekintés, konkrét lépések előre (és ha kell hátra is), kitartó
akarat, életvidámság, felelős hatalom, feltétlen engedelmesség. De
mindenekelőtt a Szentlélek vezetésének követése.
A reform
12 vezérelve. Több világi hívő és nő a kulcspozíciókban
Ferenc
pápa idézte Boldog VI. Pál 1963-ban mondott szavait, aláhúzva, hogy a Római
Kúria ne legyen bürokratikus szervezet, a törtetés és az ellenségeskedés
küzdőtere, hanem valódi hitközösség. Fő célja ugyanis a misszió elvinni az
evangéliumot mindenhová. A Szentatya 12 pontban határozta meg a reform
vezérelveit, melyek a következők: individualitás (személyes megtérés),
lelkipásztorkodás (a papírok mögött személyek vannak), missziós lelkület
(Krisztusközpontúság), racionalitás, működőképesség, felzárkózás az idők
jeleihez, józanság (megtakarítás, összevonások). Ide tartozik még a
szubszidiaritás (kompetenciák elosztása), a szinodalitás (találkozás a pápával
és egymással), a katolicitás (több világi hívő jelenléte a dikasztériumokban, a
nők és a világiak integrálása kulcspozíciókba, a multikulturalitás tiszteletben
tartása) és végül a fokozatosság elve a reformfolyamatban.
A pápa
az emberi erőforrásokban a folyamatos képzést, megújulást szorgalmazza, a
berozsdásodást és a rutinmunkát elkerülendő. Örökre száműzni kell a fölfelé
buktatás gyakorlatát is (promoveatur ut amoveatur), amit rákbetegségnek nevez.
A reform
eddigi lépései
A Római
Kúria átalakítására vonatkozóan Ferenc pápa az elmúlt három évben számos
intézkedést hozott, melyeket felsorolt hallgatóságának. Köztük a 9 bíborosból
létrehozott tanácsot, a pénzügyi átláthatóság elősegítésére és a pénzmosás
megelőzésére felállított szervezeteket, a Kiskorúak védelmére szolgáló
bizottságot, a Kommunikációs Titkárságot, a Világiak, a Család és az Élet
védelmére hozott dikasztériumot. Itt említette meg a teljes emberi fejlődést
szolgáló pápai intézményt, a házasság semmisségére vonatkozó ügyek kánoni
folyamatának reformját.
Karácsony
az alázatos Isten ünnepe, aki azt kéri, hogy szeressük
Beszéde
végén a pápa Karácsony ünnepéről szólt. Az alázatos Isten kicsinnyé lesz, hogy
szeressék. Ez a hatalom világi logikájának megfordítása. Karácsonykor mi is
mondjunk igent erre az Istenre, aki nem a világmindenség uralkodója, hanem az
az Isten, aki a leggyengébb alakját öltötte magára, hogy senki ne féljen, hogy
mindenki odamehessen hozzá és érezze, hogy szereti őt és gondol rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése