2016. december 22., csütörtök

Advent negyedik hetének csütörtökje



Advent negyedik hetének csütörtökje


A tegnapi evangéliumban Erzsébet dicsőítő szavai Máriára irányították tekintetünket, a mai részletben pedig Mária magasztaló éneke tovább vezeti tekintetünket Isten felé, akinek a megváltás műve köszönhető. Az evangéliumi szöveggel kapcsolatban három apró részletre, mélyebb lelki üzenetre figyeljünk.
Elsőként arra, hogy Mária úgy teszi meg az utat Erzsébethez, hogy szíve alatt hordozza születendő gyermekét, Jézust. Krisztust hordozó élete, hivatása mindannyiunknak példa. A szentáldozás során Krisztus költözik szívünkbe. De ne csak a szentmise végéig éljen bennünk, hanem vigyük otthonunk, mindennapi teendőink helyszínére a szívünk mélyén az Urat! Második üzenetként arra figyeljünk, hogy milyen szolgáló szeretettel fordul Mária Erzsébet felé. Mondhatná, hogy ő is áldott állapotban van, nem vállalhatja a hosszú és kimerítő utat, de ő mégsem keres kifogásokat, hanem indul, hogy segítségére legyen rokonának. Harmadszor pedig a názáreti lány hálás lelkülete tanulság számunkra. Nem csak azért ad hálát Istennek, hogy anya lehet és az isteni kiválasztásnak köszönhetően ő lehet a Megváltó édesanyja, hanem az egész emberiség nevében mond hálát a Mindenhatónak, hogy hamarosan beköszönt a megváltás ideje Isten végtelen irgalmasságának köszönhetően.
Vigyük Krisztust a világba! Szolgáljuk szeretettel embertársainkat! Legyünk mindenért hálásak Istennek!
© Horváth István Sándor

Imádság

Te Úr vagy minden nép fölött,
és Szegletkő, mely összeköt,
sárból formáltad hívedet,
most jöjj, fejezd be művedet!
Eljő, eljő Emmánuel,
Hogy üdvözüljön Izrael!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése