Közzé tették Ferenc pápa „Misericordia et misera” apostoli levelét
Ferenc
pápa a szentév lezárásának szertartásán
Az
irgalmasság megfogható: a pápa négy konkrét lépése
Hétfőn
délelőtt mutatták be a Szentszék sajtótermében Ferenc pápa tizenöt oldalas
apostoli levelét, melyet vasárnap, az irgalmasság jubileumát lezáró Krisztus
király szentmisén látott el kézjegyével és osztott ki jelképesen különféle
személyeknek és csoportoknak. A levél spirituális, buzdító tartalmán túl a pápa
négy rendeletet is hozott: mostantól fogva minden felszentelt pap rendelkezik a
joghatósággal, hogy az abortusz bűnével hozzá fordulókat feloldozza; az
irgalmasság misszionáriusai tovább folytatják szolgálatukat; a X. Szent Piusz
Testvériség közösségeit látogató hívek immár érvényesen fogadhatják a szentségi
feloldozást, és végül a szegények világnapjának a megalapítása.
A levél
címzettjei: akik olvassák a levelet
II.
János Pál pápa a 2000-es nagy jubileumot lezáró apostoli levelében a
püspökökhöz, a papokhoz és a hívekhez fordult, Ferenc pápa az irgalmasság
rendkívüli jubileumának záró üzenetét egyszerűen azoknak szánta, „akik olvassák
az irgalmasság és a béke apostoli levelét”.
A levél
címe „Misericordia et misera” Jézus és a házasságtörő asszony találkozására
utal
A levél
kezdősora önmagában véve lefordíthatatlan, hiszen a misera nőnemű jelző és a
még ismeretlen „nyomorúságosat” jelöli, ám Ferenc pápa az első mondatával
tisztáz mindent: A Misericordia et misera Szent Ágoston két szava,
melyeket Jézus és a házasságtörő asszony találkozására használ (Jn 8,1-11). Nem
találhatott volna szebb és jobban összetartozó kifejezéseket, hogy megértesse
Isten szeretete titkát, mely a bűnös elé megy: «Csak ketten maradtak: a
nyomorúságos és az irgalom.» Mekkora a szánalom és isteni igazságosság ebben a
történetben! – írja az apostoli levél.
Jézus
visszahelyezi a szeretetet a mózesi törvény középpontjába
Írástudók
és farizeusok kelepcét állítanak Jézusnak egy kérdéssel, Mózesre utalva, vajon
szabad-e megkövezni egy ilyen nőt. Jézus azonban a mózesi törvényre hivatkozik
annak eredeti összefüggésében, minthogy annak közepe nem a törvény és a
törvénykezés igazsága, hanem az Isten szeretete, mely tud olvasni minden ember
szívében, hogy megértse a legelrejtettebb szándékokat is, és aminek mindenek
felett kell állnia. Így Jézus belenézett annak az asszonynak a szemébe és
olvasott a szívében. Ott találta meg annak a vágyát, hogy meghallgassák, hogy
megbocsássanak neki és hogy megszabadítsák. És ha egyszer beöltözködött az
irgalmasságba, még ha a bűn miatt meg is marad az emberi gyengeség állapota,
felülkerekedik benne a szeretet, mely lehetővé teszi a számára, hogy távolabbra
nézzen és hogy másképpen éljen.
A
törvény előkészítő értéke
Nincs
törvény, sem parancs – írja a pápa – ami megakadályozhatná Istennek, hogy újra
megölelhesse a fiát, aki visszatér hozzá és elismerve mindazt, amit hibázott,
döntést hozott, hogy mindent újra kezd. Megállni egyedül a törvénynél, ez
egyenértékű azzal, mely kiüresíti a hitet és az isteni irgalmasságot. A
törvénynek van egy előkészítő értéke, melynek a célja a szeretet. Mindazonáltal
az a keresztény ember hivatása, hogy „az evangélium újdonságát élje, a Lélek
törvényét, mely életet ad Jézusban” (Róm 8,2). Ez érvényes még a
legbonyolultabb esetekben is, amikor kísértésünk van arra, hogy a szabályokból
származó igazságosságnak szerezzünk érvényt, de ezzel szemben hinni kell abban
az erőben, mely az isteni kegyelemből fakad.
Nem
szabhatunk feltételt Isten irgalmasságának
„Közülünk
senki sem szabhat feltételt Isten irgalmassága számára – szögezi le a
Szentatya. Az mindig a mennyei Atya ingyenes aktusa marad: feltétel nélküli és
ki nem érdemelt szeretet. Nem kockáztathatjuk meg, hogy ellenálljunk a szeretet
teljes szabadságának, mellyel az Isten belép minden ember életébe. Az
irgalmasság ennek a szeretetnek a konkrét cselekedete, mely miközben megbocsát,
átalakítja és megváltoztatja az életet. Napjaik technika uralta világában úgy
tűnik, hogy megnövekszik a sokféle szomorúság, magány és reménytelenség. Éppen
ezért szükség van a remény, az igazi öröm tanúira – szögezi le a pápa.
Az
irgalmasság kiáradt az egész világra
Ferenc
pápa apostoli levelében az eltelt jubileumi évet úgy értékelte, hogy abban
bőségesen áradt az Isten kegyelme. Mint egy heves és gyógyító szél, az Úr
irgalma és jósága kiáradt az egész világra. Most tovább kell járni ezen az
úton, a Léleknek engedelmeskedve, aki mindig új ösvényeket mutat, hogy azokon
járva mindenkinek elvigyük az üdvözítő evangéliumot. A pápa emlékeztet az
isteni irgalmasságnak az Eucharisztiában és az Isten Szavában feltárt központi
szerepére.
Legyenek
a gyóntatók befogadóak, egyértelműek és nagylelkűek a megbocsátásban
A pápa
mindenekelőtt a kiengesztelődés szentségéről beszél, melynek újból meg kell
találnia a központi helyét a keresztények életében. A kiengesztelődés
pillanatában érezzük meg az Atya ölelését, mellyel elénk jön, hogy
visszaállítsa bennünk annak a kegyelmét, hogy újból az ő gyermekei legyünk. A
gyóntató papoktól azt kéri a pápa, hogy legyenek befogadóak, az atyai
gyengédség tanúi, még a bűn súlya ellenére is, buzgók a segítő tanácsadásban és
az elkövetett rossz megítélésében. Legyenek készségesek a hívek bűnbánati
kísérésében, türelmesek és előre tekintőek.
Az
irgalmasság misszionáriusai tovább folytatják szolgálatukat
A
jubileumi szentév tapasztalatai alapján a pápa elrendeli, hogy az irgalmasság
misszionáriusai folytassák tovább a szolgálatukat mint az irgalmasság konkrét
jelét, szerte az egész világon. Egyúttal az Új Evangelizáció Pápai Tanácsára
bízza, hogy találjanak a számukra megfelelő formákat hivataluk gyakorlására.
Minden
pap feloldozhat az abortusz bűne alól
Azért,
hogy semmi ne akadályozza meg a kiengesztelődés kérésének a beteljesítését
Isten irgalmának a szolgálatában, Ferenc pápa elrendeli, hogy „mostantól fogva
minden felszentelt pap rendelkezik a joghatósággal, hogy az abortusz bűnével
hozzá fordulókat feloldozza”. Ezzel valójában meghosszabbítja a jubileumi
szentévre adott felhatalmazásokat. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az abortusz
egy súlyos bűn, mert véget vet egy ártatlan életnek. Mégis aláhúzza, hogy nincs
olyan bűn, melyet Isten irgalmassága ne tudna elérni és megsemmisíteni, ha
bűnbánó szívet talál, mely kéri az Atyával való kiengesztelődést.
X. Szent
Piusz Testvériség: érvényes gyóntatás
Ferenc
pápa ezentúl meghosszabbítja a jubileum adta lehetőséget, hogy azok a hívek,
akik adott oknál fogva a X. Szent Piusz Testvériség templomait látogatják,
érvényesen és megengedetten részesülhetnek megvallott bűneik feloldozásában.
Teszi ezt a pápa annak a reményében, hogy bízva papjaik jóindulatában, Isten
segítségével helyreállítható lesz a katolikus egyház teljes egysége.
Az
évközi időszak 33. vasárnapja a Szegények Világnapja
Végül
Ferenc pápa a szentévet lezáró apostoli levelében a nehézségben lévő családok
megsegítésére buzdít. Megalapítja a Szegények Világnapját és azt az évközi
időszak 33. vasárnapjára helyezi, mely a Krisztus Király ünnepe előtt az utolsó
vasárnap az adventi időszakot megelőzően.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése