Ferenc pápa katekézise: tanáccsal ellátni a kételkedőt és tanítani a tudatlant
Ferenc
pápa az általános kihallgatáson
Az
irgalmasság jubileum lezárása utáni első katekézisét Ferenc pápa huszárvágással
nyitotta meg: „Véget ért a jubileum, visszatérünk a rendes kerékvágásba, de
maradt még néhány megfontolás az irgalmasság műveiről, és így folytassuk tovább
ezt” . Két, egymással szoros kapcsolatban álló témát vett elő, mint az
irgalmasság lelki cselekedetei: tanácsot adni a kételkedőnek és tanítani a
tudatlant.
Igazságtalanság,
hogy a gyerekek nem jutnak oktatáshoz
A VI.
Pál aulában összegyűlt zarándokoknak a pápa rögtön pontosította a tudatlan
kifejezést, hogy az ne legyen sértő: „a tudatlan szó nagyon erős, csak azt
mondja, hogy a tudatlanok nem tudnak valamit, amit pedig meg kell tanítani
nekik. Olyan művek ezek, melyeket akár egyszerűen, családi formában is lehet
élni, de főként a másodikat, a tanítást, azt inkább intézményes szervezett
formában. Gondoljunk csak arra, hány gyermek szenved még ma is az
analfabetizmustól? – kérdezte. Ezt nem lehet megérteni! Egy olyan világban,
ahol a technikai-tudományos fejlődés ilyen magas szintre jutott, még vannak
írástudatlan gyerekek! Ez igazságtalanság! Hány gyermek szenved az oktatás
hiánya miatt! Oktatás híján pedig könnyen lesznek a kizsákmányolás és sokféle
társadalmi probléma prédái – hangsúlyozta a Szentatya.
Az
oktatással lehet a legeredményesebben legyőzni a nyomorúságot és a
megkülönböztetést
Az
egyház az idők folyamán szükségét érezte, hogy elköteleződjön az oktatás terén,
mert evangelizáló küldetésével együtt jár a szegények méltóságának
helyreállítása. A második századtól kezdve, amikor itt Rómában Szent Jusztin
azért alapított iskolát, hogy a keresztények jobban megismerjék a Szentírást,
egészen Kalazanci Szent Józsefig, aki Európa első ingyenes iskoláját nyitotta
meg – hangsúlyozta a pápa –, szentek egész sora vitte el az oktatást a
különféle korokban a leghátrányosabb helyzetűekhez, tudva azt, hogy ezen az
úton haladva lehet a legeredményesebben legyőzni a nyomorúságot és a
megkülönböztetést. Hány keresztény, világi hívő, szerzetes testvér és nővér adta
oda az életét a gyerekek és fiatalok oktatásában és nevelésében! – szólt
elismerőleg a Szentatya, majd arra kérte a zarándokokat, hogy tapsolják meg
érte őket, mire felzúgott a hívek tapsa.
Az
oktatás egy nagyon sajátos módja az evangelizációnak
Az
oktatás ezen úttörői a mélységig menően megértették az irgalmasságnak ezt a
művét és azt olyan életstílussal végezték, mely átalakította magát a
társadalmat. Egyszerű munkával és szegényes struktúrával helyre tudták állítani
sok-sok ember méltóságát. És az oktatás nagyon sokszor a munkára irányult –
emelte ki a pápa. Gondoljunk csak Bosco Szent Jánosra – tette hozzá szabadon –,
aki az utcagyerekeket megtanította dolgozni az oratóriummal, az iskolával és az
intézményekkel. Így születtek meg aztán a különféle szakmunkás iskolák, melyek
képesítést adtak a munkára, miközben az emberi és keresztény értékekre
neveltek. Éppen ezért az oktatás egy nagyon sajátos módja az evangelizációnak.
A
kételkedők iránti irgalmasság enyhíti a fájdalmat, mely szenvedésből és szorongásból
fakad
A jó
oktatás megtanítja nekünk azt a kritikus módszert, mely magába foglal egy
bizonyos kétséget, hasznos a kérdés felvetésében és az elért eredmények
igazolásában, egy nagyobb bizonyosság reményében. De a kételkedők tanáccsal
megsegítésének irgalmasság-műve nem ilyen bizonytalanságra vonatkozik –
pontosított a pápa. Irgalmasnak lenni a kételkedők felé ellenben azt jelenti,
hogy enyhítjük a fájdalmukat, mely a szenvedésből és szorongásból ered, melyek
éppen a kétségek következményei.
Ha nekem
kétségeim vannak, akkor keresek, kutatok, tanulok és tanácsot kérek, hogyan is
tegyem
Ferenc
pápa nyíltan megvallotta, hogy neki is vannak kételyei, méghozzá számos –
mondta őszintén. És ezzel mindenki így van! Bárkinek lehetnek kételyei. A hitet
érintő kételyek pozitív értelemben azt jelzik, hogy mélyebben és
alaposabban szeretnénk megismerni az Istent, Jézust és szeretetének felénk
irányuló titkait. Ha nekem kétségeim vannak, akkor keresek, kutatok, tanulok és
tanácsot kérek, hogyan is tegyem azt. Jó dolog feltenni a kérdéseket a
hitünkről, mert így ösztönzést nyerünk az elmélyülésre. A kétségeket pedig le
kell győzni, ehhez pedig Isten Szavát meg kell hallgatni. Ehhez fontos út a
katekézis, melyben a hit hirdetése konkrétan találkozik a személyes és
közösségi életünkkel. A másik út emellett pedig az, hogy a lehető legjobban
éljük a hitünket, testvéreink szolgálatában is. Ekkor aztán eltűnnek a
kétségek, mert megérezzük Isten jelenlétét és az evangélium igazságát.
Isten
soha nem csinál hátraarcot a szeretetében
Végül
Ferenc pápa az irgalmasság e két műve kapcsán arra emlékeztetett, hogy Isten
nem az okosaknak és bölcseknek tárta fel magát, hanem a kicsiknek. Éppen ezért
a legfontosabb, hogy kijöjjünk a bizonytalanságainkból az, hogy átadjuk és
közvetítsük az Isten szeretetét, mert Isten soha nem csinál abban hátraarcot.
Mindig előrehalad és vár, mindig adja a szeretetét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése