Ferenc pápa: Isten ma is sír a természeti katasztrófák és a háborúk láttán
Isten ma is sír, amikor látja a természeti katasztrófákat, a pénzistent bálványozó emberek által kirobbantott háborúkat, a megölt gyermekeket. Isten ma is sír, mert az emberiség nem érti meg a békét – mondta Ferenc pápa október 27-én reggel a Szent Márta-házban bemutatott szentmisén.
A mai
evangéliumi szakaszban (Lk 13,31–35) Szent Lukács arról ír, hogy ellenségei nem
akadályozhatják meg Jézust küldetése teljesítésében. Jézus rókának nevezi
Heródest, mert néhány farizeustól megtudta, hogy meg akarta ölni őt. Elmondja,
mi fog történni: készül a halálra. Aztán a bezárkózott Jeruzsálemhez fordul,
aki megöli a hozzá küldött prófétákat. Utána viszont hangnemet vált, és
gyengéden kezd beszélni, Isten gyöngédségéről szól. Jézus népét nézi, Jeruzsálem
városát. És sír Jeruzsálem fölött. Az Atyaisten az, aki sír Jézus személyében:
„Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, mint ahogy a tyúk a szárnya alá gyűjti
csibéit, de te nem akartad.” Valaki azt mondta, hogy Isten azért lett emberré,
hogy sírhasson, hogy sírjon azért, amit gyermekei tettek. A Lázár sírja előtti
sírás a barát könnye. Ez az Atya sírása – hangsúlyozta a Szentatya.
Majd a
tékozló fiú apjáról beszélt, akitől a fia kikéri örökségét, és elmegy.
Emlékeztetett: ez az apa nem ment oda a szomszédaihoz, mondván: „Nézd, nézd
csak, mi történt velem. Mit tett velem ez a szerencsétlen gyerek! Megátkozom
ezt a fiamat…”
Nem
ezt tette ez az apa. Biztos vagyok benne, hogy talán elment sírni egyedül a
szobájába – mondta a pápa. – És hogy miért mondom mindezt? Azért, mert bár az
evangélium nem mondja ezt, de arról beszél, hogy amikor a fiú visszatért,
messziről meglátta őt az apja. Ez azt jelenti, hogy az apa folyton fölment a
teraszra, hogy nézze, hátha hazajött a fia. Az az apa pedig, aki így tesz, a
sírásban él, várva fia visszatértét. Ez az Atyaisten sírása. És ezzel a
sírással az Atya újrateremti Fiában az egész teremtett világot.
A
Szentatya ezután arról a pillanatról beszélt, amikor Jézus a kereszttel megy a
kálváriára, és a síró ájtatos asszonyoknak azt mondja, ne sírjanak őérte, hanem
sírjanak a gyermekeikért.
Tehát
Isten az apa és az anya sírásával sír ma is. A természeti katasztrófák láttán;
a háborúk láttán, melyeket azért csinálnak, hogy imádják a pénzistent; a sok
ártatlan ember láttán, akik a bombák alatt lelik halálukat, melyeket a
pénzisten imádói dobnak le. Mindezek láttán az Atya ma is sír, és azt mondja
nekünk: „Jeruzsálem, Jeruzsálem, gyermekeim, mit tesztek?” Ezt mondja a szegény
áldozatoknak és a fegyverkereskedőknek és mindazoknak, akik eladják az emberek
életét. Jót tesz nekünk, ha arra gondolunk, hogy Isten azért lett
emberré, hogy sírhasson, és jót tesz nekünk, ha a ma síró Atyára gondolunk: aki
sír ezért az emberiségért, mely még mindig nem érti azt a békét, amelyet ő
kínál nekünk: a szeretet békéjét – zárta csütörtök reggeli homíliáját Ferenc
pápa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése