Évközi huszonhatodik hét szombatja

Évközi huszonhatodik hét szombatja

Az evangéliumokat olvasva sok olyan részt találhatunk, amikor Jézus Istenről és az ő tulajdonságairól tanít. Főként Lukács evangéliumában olvasunk olyan kijelentéseket és példabeszédeket, amelyek az irgalmas Istent mutatják be, aki bűnei ellenére is szeretettel fordul az ember felé. Isten irgalmas Atyaként fordul felénk, gyermekeihez. Jézus Istent az ő Atyjának tekinti, s arra bátorít minket, hogy mi is úgy tekintsünk Istenre, mint Atyánkra. Azért jött el emberi világunkba, hogy megismertesse velünk az Atyát. A mai evangélium így fogalmazza ezt meg: „Senki más nem ismeri a Fiút, csak az Atya, és az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.”
Sok emberben téves kép él Istenről, s azt hiszik, hogy ő egy haragvó, büntető, az emberi vétkeket megtorló Isten. Jézus egészen mást tanít. Ő is elmondja, hogy Isten igazságos, azaz a jókat megjutalmazza, a gonoszokat pedig megbünteti, de emellett nagyobb hangsúlyt kap beszédeiben az irgalmas, a megbocsátó, az embert a bűnből kiemelő, az embereket az életszentségre törekvésben segítő Isten, aki mindig új lehetőséget ad nekünk. Ha bűneink miatt eltávolodunk tőle, ő mindig visszavár minket, s ha bűnbánattal közeledünk felé, akkor visszafogad szeretetébe. Ennek a végtelen isteni irgalomnak köszönhetjük, hogy Istenben élhetünk.

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Te az alázatos, bizakodó, gyermeki lelkületet állítod elénk példaként, s ezzel megmutatod számunkra az utat, a lehetőséget, amely az üdvösségre vezet. Nem másokhoz akarjuk magunkat hasonlítani, hanem arra törekszünk, hogy Isten szemében növekedjünk, az ő akarata szerint éljünk. Az Atya által számunkra kijelölt úton szeretnénk járni, miként te is neki engedelmeskedtél keresztutadon. Isten dicsőségét szeretnénk szolgálni szavainkkal, tetteinkkel és egész életünkkel. Taníts bennünket a gyermeki bizalomra! Taníts minket keresztünk hordozására! Segíts minket, hogy az evangéliumhoz méltóan éljünk!