2016. szeptember 23., péntek

Krisztus Vére, az új és örök Szövetség vére



Krisztus Vére, az új és örök Szövetség vére,
üdvözíts minket!


 
Mindennek meg van az ideje, csakhogy: „az ember nem tudja kifürkészni Isten művét, amelyet létrehoz kezdettől fogva mindvégig”! Ez a tapasztalás szava, amire ráismert a Prédikátor. De Pál apostol valamire rá jött: hogyan lehet úrrá az ember a maga képtelenségén: Istennek való élettel, az értem lett áldozatból való élettel élni!
Pio atyának van ma az emléknapja. Aki azt a különös kegyet kapta, hogy megtapasztalhassa mit jelent az, hogy felvállalni embernek a maga keresztjét. A bűnbánat számára nem elvont fogalom volt, számára maga volt az élet: fájjon az, hogy ember vagyok! Az, aki a jóra törekszem - mert értem mit jelent az, hogy jó. Mégis, megkötözöttségem, töredékességem, gyengeségem, megsebzettségem, melyet el kell tudnom fogadni, fel kell tudnom vállalni, nem tesz rá képessé! Szüntelen a bűn tart fogságában.
Tudom, ki a Krisztus, azt is tudom, hogy mit jelentenek számomra szavai és tettei, értem, hogy mire akar tanítani, mégis képtelen vagyok véghezvinni annak akaratát, akinek a szeretete, szeretetre akar képessé tenni! Bárcsak! Szeretni tudnám magam, téged, és Istent!
De nem megy! Ezért válik értékké számomra Pio atya gondolata, értem őt, és magaménak vallom gondolatait: »Isten az örök bölcsesség. Ő tanít bennünket a jóra, erősít meg, adja fényét, hogy világítsunk. Nyitott szívvel állunk Isten elé, hogy hallgassuk szavát, és tanúságot tehessünk szeretetéről. - Erősödjön meg hitünk, hogy a bűnbánat nem megaláz, hanem sokkal inkább felemel bennünket.« Legyen nekem Istenem, a Te akaratod szerint! Pio atya nyomában járni, segíts meg engem! Ámen


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése