Ferenc pápa Grúziában: A haza egy ikon, amely meghatározza a nép identitását
Ferenc
pápa köszöntötte Giorgi Margvelasvili grúz elnököt, a hatóságok és a diplomáciai
testület képviselőit, majd hálát adott a Mindenható Istennek, amiért
lehetőséget nyújtott számára, hogy meglátogassa Grúzia áldott földjét. Az
ország, amely kultúrák és civilizációk létfontosságú találkozásának a helye,
már a IV. századtól kezdve, Szent Nino apostolnő hithirdetése nyomán a
kereszténységben találta meg legmélyebb önazonosságát és értékeinek biztos
alapzatát.
A
kereszténység a grúz kultúra magva, amely továbbra is termi gyümölcseit
A pápa
idézte Szent II. János Pál szavait, aki 1999-ben, grúziai apostoli látogatása
kezdetén megállapította: “A kereszténység vált a grúz kultúra további
fejlődésének magvává”. Ez a mag továbbra is termi gyümölcseit – mondta a
Szentatya, majd utalt az elnök tavalyi vatikáni látogatására, a Grúzia és a
Szentszék közötti jó kapcsolatokra.
Grúzia
természetes híd Európa és Ázsia között
Grúzia
több évszázados történelme mélyen gyökerezik a kultúrája, nyelve, hagyományai
által kifejezett értékekben. Az ország maradéktalanul beilleszkedik az európai
civilizációba, ugyanakkor földrajzi helyzetének megfelelően szinte természetes
híd Európa és Ázsia között. Összekötő elemként megkönnyíti a népek közötti
kommunikációt és kapcsolatokat, amely lehetővé vette az évszázadok során mind a
kereskedelmet, mind a különböző világok közötti párbeszédet, az eszmék és
tapaszatalok konfrontációját.
Grúzia
himnusza büszkén hirdeti a hazaszeretetet
Mint
ahogy büszkén hirdeti Grúzia nemzeti himnusza: „Az én ikonom, az én hazám, ...
a csodálatos hegyek és völgyek Istennel osztoznak” – folytatta a hatóságokhoz
intézett beszédét a pápa. A haza olyan, mint egy ikon, egy szentkép, amely
meghatározza az önazonosságot, kijelöli a történelem útvonalát, miközben a
hegyek az ég felé törnek, anélkül, hogy áthághatatlan falat képeznének. Ragyogó
keretet adnak a völgyeknek, azokat egymással összekapcsolják, mindegyiknek más
és más arculatot kölcsönöznek, de mindnyájan szolidárisak a közös éggel, amely
beborítja és óvja mindnyájukat.
Grúzia
25 évvel ezelőtt hirdette ki függetlenségét
A
költői kép után Ferenc pápa az elnökhöz fordulva felidézte, hogy Grúzia
függetlenségének kikiáltása óta 25 év telt el. Ez alatt az idő alatt az ország
ismét rátalált teljes szabadságára, létrehozta és megszilárdította demokratikus
intézményeit és olyan utak keresésére törekedett, amelyek biztosítják a
mindenkit magába foglaló és hiteles fejlődést. Mindezt nem kevés áldozathozatal
mellett, amelyet a nép bátran vállalt, hogy biztosítsa a hőn áhított
szabadságot. A pápa annak a kívánságának adott hangot, hogy a béke és a
fejlődés útja továbbra is a társadalom minden tagjának szolidáris
elkötelezettségével folytatódjon. Teremtsék meg a stabilitás, az egyenlőség és
a jog tiszteletben tartásának feltételeit, amelyek kedveznek a növekedésnek és
egyre több lehetőséget nyújtanak mindenki számára.
Minden
ország szuverén joggal rendelkezik a nemzetközi jog keretén belül
A
hiteles és tartós fejlődés elengedhetetlen előfeltétele a térség minden népének
és államának békés együttélése, amelyhez szükség van egymás kölcsönös
megbecsülésének növelésére. Ez pedig nem hagyhatja figyelmen kívül minden
ország szuverenitását a nemzetközi jog keretén belül.
Földünkön
túl sok helyen olyan logika érvényesül, amely megnehezíti a jogos
különbözőségek és véleménykülönbségek fenntartását civilizált párbeszéd folytatásával,
amelyben az értelem, a mértéktartás és a felelősség van túlsúlyban. Ez
különösen szükséges ebben a történelmi pillanatban, amikor erőszakos
szélsőségességek torzítják a polgári és vallási természetű alapelveket, hogy
azokat az uralkodás és a halál sötét terveinek szolgálatába állítsák.
Arra
van szükség, hogy mindenki szívén viselje mindenekelőtt az embert a maga
konkrét valóságában. El kell kerülni, hogy a különbözőségek erőszakba
torkolljanak, amely óriási pusztítást okozna az embereknek és a társadalomnak.
A
különbözőség jelentsen gazdagodást, ne pedig konfliktust
Bármiféle
különbözőség etnikai, nyelvi, politikai vagy vallási szempontból legyen
mindenki számára kölcsönös gazdagodás forrása a közjó javára, soha ne váljon
konfliktusok, véget nem érő tragédiák ürügyévé. Mindenkinek álljon módjában,
hogy maradéktalanul gyümölcsöztesse sajátosságait, hogy békében élhessen
szülőföldjén, vagy szabadon visszatérhessen oda, ha valamilyen oknál fogva
onnan eltávozni kényszerült.
A
katolikus egyház és a grúz ortodox egyház tegyen közösen tanúságot
A
katolikus egyház – amely évszázadok óta jelen van ebben az országban és kitűnt
elkötelezettségével a humán fejlesztés és a szeretetszolgálat terén, osztozik a
grúz nép örömeiben és aggodalmaiban, hozzá kíván járulni a nemzet jólétéhez és
békéjéhez, tevékenyen együttműködve a hatóságokkal és a polgári társadalommal.
Továbbra
is hitelesen járuljon hozzá a grúziai társadalom növekedéséhez, a keresztény
hagyomány közös tanúságtétele, a szegények iránti elkötelezettség, az ősi Grúz
Ortodox Egyházzal folytatott megújult és növekvő párbeszéd révén.
Isten áldja meg Grúziát, adjon számára békét és bőséget! – fejezte be
Grúzia vezetőihez és a diplomáciai testület tagjaihoz intézett beszédét Ferenc
pápa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése