Szent István
Nyelvünkben a „ház” és a „haza” szó ugyanabból a tőből
származik. Napjaink identitászavarral küszködő magyarjainak és talajt vesztett
keresztényeinek ezért is közvetít igen-igen aktuális üzenetet Szent István
ünnepén a mai Evangélium.
Fogalmazzunk katolikus módra, azaz egyetemesen, senkit
sem kirekesztve! Számunkra az a gesztus, amellyel Szent István király halála
előtt a koronát, újonnan létrejött királyságát felajánlotta az Istenszülő
Szűznek, azt fejezi ki, hogy családnak tekintette népét, amelynek anyára van
szüksége, s ezért azt a Szűzanya pártfogására bízta. Ezzel a szó legmélyebb
értelmében volt reálpolitikus (építve a magyarságnak a római rítusú
kereszténységre térését megelőző Mária-kultuszára is). Protestáns testvéreink
számára Szent István tette a mai
Evangélium fényében azt üzeni, hogy első királyunk maradandó
közösséget akart létrehozni, és mint mélyen hívő ember, felelős vezető nem
politikai tényezőkben, földi szövetségeseiben bízott elsősorban, hanem mert
Istenre építeni, s élete végén bizalommal az isteni gondviselésre hagyatkozni.
Az ország felajánlásának gesztusa nem keresztény, de egy Istenben hívő
testvéreink számára is jelentéssel bír: nekik azt mondhatjuk, hogy ezzel a
cselekedettel az ország első embere kinyilvánította az égi hatalomnak való
alárendeltségét, s az egy Isten gondjára bízta országát és népét. Nem hívő, de
kereső, az igazságra nyitott honfitársainknak pedig elmondhatjuk, hogy első
királyunk volt olyan intelligens, hogy az ember végtelen felé nyújtózó
igazságkeresésére építette országát. Csak megrögzött ateista, gyakorlati
materializmusba süllyedt magyar testvéreinknek nem tudunk mit mondani
(egyébként a hazáról, hazaszeretetről sem nagyon); őértük hát még buzgóbban
kell imádkoznunk, és saját maguk elől is eltagadott reménytelenségükre
gyógyírül felajánlanunk azt a reménységet, amely kisarjad ünneplő szívünkből.
Urunk, Jézus Krisztus, aki Szent István királyunkban
olyan vezetőt adtál nemzetünknek, aki saját életét és a rá bízottakat egyaránt
Hozzád kötötte, s országunkat építve az Atya örök országának eljövetelén
munkálkodott, az ő közbenjárására add meg kegyelmesen, hogy mi is Rád mint
sziklaalapra építsünk életet, családot, közösséget, országot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése