Ferenc pápa: Remélem, mihelyt lehetőségem nyílik, én is felkereshetlek benneteket!
Augusztus 28-án, a vasárnap déli Mária-imádság előtt a Szentatya az alázat és az érdekmentes szolgálat értékéről elmélkedett. A közös ima után ismét megemlékezett az olaszországi földrengés sújtotta területek lakosairól, és kifejezte azon szándékát, hogy mielőbb meglátogassa őket.
A
Szentatya beszédét teljes terjedelmében közöljük.
Kedves
testvéreim, jó napot kívánok!
A mai
evangéliumi szakaszban Jézust egy vezető farizeus házában látjuk, azt figyeli,
hogyan igyekeznek a meghívottak a fő helyeket kiválasztani. Sokszor láttuk már
ezt a jelenetet: amikor valaki „könyökölve” is a legjobb helyet keresi. Amikor
Jézus látja ezt a jelenetet, két rövid példázatot mond, hogy útmutatást adjon
egyrészt a helyekkel, másrészt a jutalommal kapcsolatban.
Az
első hasonlat kerete egy menyegzői lakoma. Azt mondja Jézus: „Amikor
lakodalomba hívnak, ne telepedj le a fő helyre, mert akadhat a hivatalosak közt
nálad előkelőbb is. Ha ez megérkezik, jön, aki meghívott benneteket és
felszólít: Add át a helyedet! […] Ellenkezőleg, ha hivatalos vagy valahova,
menj, és foglald el az utolsó helyet” (Lk 14,8–10). Ezzel a tanáccsal Jézus nem
szociális magatartási szabályokat akar adni, hanem az alázat értékét
hangsúlyozza. Ez a történet azt tanítja, hogy sok rossznak a gőg, a törtetés, a
hiúság, a hivalkodás az oka. Jézus megérteti velünk, hogy az utolsó helyet kell
keresnünk, vagyis a kicsiségre és a rejtettségre kell törekednünk: az alázat!
Amikor ezzel az alázattal állunk Isten elé, akkor ő felmagasztal minket,
lehajol hozzánk, hogy magához emeljen, „mert aki magát felmagasztalja, az
megaláztatik, aki magát megalázza, az felmagasztaltatik” (Lk 14,11).
Jézus
szavai teljesen eltérő és ellentétes magatartásokra irányítják a figyelmet:
egyfelől ott van annak a magatartása, aki maga választja ki a helyét, másfelől
annak a magatartása, aki hagyja, hogy Isten jelölje ki a helyét, és őtőle várja
a jutalmat. Ne felejtsük el: Isten sokkal többet fizet az embereknél! Ő sokkal
szebb helyet ad neked, mint az emberek! A hely, amelyet Isten ad nekünk, közel
van az ő szívéhez, az általa adott jutalom pedig az örök élet. „Boldog leszel”
– mondja Jézus – „[…] az igazak feltámadásakor megkapod jutalmadat”
(Lk 14,14).
Ezt
mutatja be a második példázat, amelyben Jézus az érdektelenség magatartását
állítja szemünk elé, ennek kell jellemeznie a vendégszeretetet. Azt mondja: „Ha
vendégséget rendezel, hívd meg a szegényeket, bénákat, sántákat, vakokat, s
boldog leszel, mert nem tudják neked viszonozni” (Lk 14,13–14). Az
ingyenességet kell tehát választani a megalkuvó számítás helyett, amely jutalom
elnyerésére irányul, amely a saját érdekét nézi, és még nagyobb gazdagságra
törekszik. A szegények, az egyszerűek, azok, akik nem számítanak, sohasem
tudják ugyanis viszonozni a vendégségre szóló meghívást. Jézus ily módon
megmutatja, hogy ő a szegényeket és a kirekesztetteket részesíti előnyben, ők
ugyanis a kiváltságosai Isten országának, és meghirdeti az evangélium alapvető
üzenetét, ez pedig a felebarát szolgálata Isten iránti szeretetből. Ma Jézus
szóhoz juttatja azokat, akiknek nincs szavuk, és sürgető felhívással fordul
mindannyiunkhoz, hogy nyissuk meg szívünket, és tegyük magunkévá a szegények, a
kirekesztettek, a menedékkérők, az élettől vereséget szenvedtek, a társadalom
és a zsarnokoskodó erősebbek által kitagadottak szenvedéseit és aggodalmait. És
ezek a kitagadottak képviselik a lakosság túlnyomó többségét.
Ebben
a pillanatban hálával gondolok azokra a helyekre, ahol sok önkéntes ételt oszt
egyedülálló, szűkölködő, munkanélküli és hajléktalan embereknek. Ezek az
ételosztások és az irgalmasság egyéb cselekedetei – a betegek, a foglyok
meglátogatása – a szeretet edzőtermei, amelyek az ingyenesség kultúráját
terjesztik, mert akik ott dolgoznak, azokat Isten szeretete mozgatja és az
evangélium bölcsessége világítja meg. Így a felebarátok iránti szolgálat a
szeretet tanúságtételévé válik, amely hihetővé és láthatóvá teszi Krisztus
szeretetét.
Kérjük
Szűz Máriát, hogy vezessen minket mindennap az alázat útján! Ő, aki egész
életében alázatos volt, tegyen képessé minket a befogadás és a szolidaritás
ingyenes gesztusaira a kirekesztettek felé, hogy méltók legyünk az isteni
jutalomra.
A
Szentatya szavai az Angelus elimádkozása után:
Kedves
Testvéreim! Szeretném újból kifejezni lelki közelségemet Lazio, Marche és
Umbria lakosaihoz, akiket ezekben a napokban súlyos földrengés sújtott. Külön
is gondolok Amatrice, Accumoli, Arquata, Pescara del Tronto és Norcia
lakosaira. Ismét azt mondom az ott élő drága embereknek, hogy az egyház
osztozik szenvedéseikben és aggodalmaikban. Imádkozunk az elhunytakért és a
túlélőkért. Az a siető gondoskodás, amellyel a hatóságok, a rendőrég, a polgári
védelem és az önkéntesek dolgoznak, rámutat arra, mennyire fontos a
szolidaritás, hogy meg tudjunk birkózni ilyen fájdalmas próbatételekkel. Kedves
testvéreim és nővérem, remélem, mihelyt lehetőségem nyílik, én is
felkereshetlek benneteket, hogy személyesen vigyem el nektek a hit vigaszát, az
atyai és testvéri ölelést és a keresztény remény támaszát. Imádkozzunk ezekért
a testvéreinkért és nővéreinkért: Üdvöz légy, Mária…
Tegnap
Santiago del Esteróban, Argentínában boldoggá avatták Szent Józsefről nevezett
Mária Antónia nővért, akit az emberek Antulla mamának hívnak. Kívánom, hogy
példamutató keresztény tanúságtétele, különösen a lelkigyakorlat előmozdítására
irányuló apostoli munkája fel tudja ébreszteni a Krisztushoz és az
evangéliumhoz való ragaszkodás vágyát.
Csütörtökön,
szeptember 1-én tartjuk a teremtett világról való gondoskodás imavilágnapját,
ortodox testvéreinkkel és más egyházakkal együtt: alkalom lesz ez arra, hogy
megerősítsük közös elkötelezettségünket az élet oltalmazása, a környezet és a
természet védelme mellett.
Most
pedig köszöntöm az Olaszországból és más országokból érkezett zarándokokat,
külön is a Kleinramingból (Ausztriából) jött ministránsokat, a „Fregata
Libertad” [Szabadság fregatt] Kiképzőhajó tengerészeit – spanyolul mondtam mert
az a föld csábít [argentin hajóról van ugyanis szó – a ford.]; a gonzagai,
spiranói, brembói, cordenonsi és daveriói híveket; valamint a Venariából, Val
Lionából, Angaranóból, Moncalieriből és Tombelléből érkezett fiatalokat.
Mindenkinek
szép vasárnapot kívánok, és kérlek, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó
étvágyat az ebédhez! A viszontlátásra!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése