Ferenc pápa levélben üdvözölte az argentin Függetlenség Napját

Argentína 200 évvel ezelőtt, 1816. július 9-én kiáltotta ki hivatalosan a Spanyolországtól való függetlenségét. Az ünnep vigíliáján Ferenc pápa levelet intézett José Maria Arancedo érsekhez, az argentin püspöki konferencia elnökéhez.

Ez az évforduló tegye még erősebbé a nemzetet, miközben halad tovább az elődök által kétszáz évvel ezelőtt megkezdett úton – írja Ferenc pápa a püspököket, az ország hatóságait és az egész argentin népet üdvözlő levelében, és közelségéről, imáiról biztosítja minden honfitársát.

Ferenc pápa közel kíván lenni mindazokhoz, akik a leginkább szenvednek, köztük a betegek, a nyomorban élők, a bebörtönzöttek, a magányosok, a munkanélküliek, az emberkereskedelem, a kizsákmányolás áldozatai, a visszaéléseket elszenvedő kiskorúak, fiatalok, akik a kábítószer rabjai. Nehéz a helyzetük, olykor az elviselhetőség határát súrolva. Ők a haza leginkább megsebzett gyermekei.

„Igen, a haza gyermekei” – folytatja a Függetlenség Napjára írt levelében Ferenc pápa. „Az iskolában azt tanították, hogy anyaországról, szülőhazáról beszéljünk. Szeressük az anyaországot, ebben gyökerezik a hovatartozás hazafias értelmezése. Mi, argentinok merész és ugyanakkor festői kifejezést használunk, amikor gátlástalan személyekre utalunk: ’Ez képes eladni még a saját anyját is’. Tudjuk azonban és szívünk mélyén érezzük, hogy az anya nem eladó, ugyanígy nem lehet eladni az anyaországot sem” – fogalmazott a Szentatya.

Ferenc pápa levelében emlékeztet arra, hogy José de San Martín és Simón Bolívar feszabadító harcaik során egy olyan hazáról álmodtak, mely törekvéseiben és a testvériségre irányuló vágyaiban túlmutat saját határain, egy „nagy haza”, egy egységes Latin-Amerika létrehozásának álma élt bennük. Ez az örökség széles távlatok és a testvéri lojalitás családjává egyesít minket. Ezért a „nagy hazáért” imádkozunk a mai ünnepen is: az Úr őrizze meg, tegye még erősebbé, testvéribbé és védje meg a gyarmatosítás minden formájától.

E kétszáz év alapján haladjunk előre és tekintsünk a jövőbe. A jövő építésének sikeréhez különösen szükség van az idősekre és a fiatalokra. A pápa azt kéri az idősektől, akiknek jó a történelmi emlékezete, hogy leküzdve a „leselejtezés kultúráját”, amelyet világszerte ránk kényszerítenek, legyen bátorságuk, hogy álmodjanak. Szükség van álmaikra, amelyek ihletek forrásai. A fiatalokat pedig arra inti, hogy ne vonuljanak nyugdíjba, ne legyenek a bürökratikus mozdulatlanság áldozatai.

„Hazánknak szüksége van arra, hogy megvalósítsa Jóel próféta jövendölését („összegyűjtök minden népet, vö. Jóel 4,1). Csak akkor lehet hazánk szabad, ha nagyszüleinknek van bátorságuk álmodni és a fiataloknak van bátorságuk nagy dolgokat elővételezni.

Szükségünk van álmodó nagyszülőkre, akik buzdítanak és fiatalokra, akik ugyanazokból az álmokból merítve élen járnak a prófécia alkotóerejével – írja a pápa, majd levele végén fohászkodik Isten áldásáért. A Luján-i Szűzanya, Argentína védőszentje oltalmába ajánlja hazája további útját és arra kéri püspöktestvérét, hogy ne feledkezzen meg róla imáiban.