Jézus Szíve 16.

Jézus Szíve, béketűrő és nagy irgalmú Szív, irgalmazz nekünk!

 

A Szentírásban, ha ezt a fogalmat halljuk: béketűrő, általában Jóbra, az ősi, keleti pátriárkára gondolhatunk. Istenfélő férfiú volt, mérhetetlen gazdagsága, szellemi fölényen alapuló nagy tekintélye, messze földön híres jámborsága kedves volt Isten előtt. Ezért a Sátán kikérte őt Istentől, hogy próbára tehesse jellemét, jámborságát. Isten előbb csak a vagyonát engedte elrabolni, tönkretenni, majd utána az egészségét is. Jób válasza: Az Úr adta, az Úr elvette, amint az Úr akarta, úgy lett. Legyen áldott az Úr neve!” Amikor Jézus első ízben jövendölte meg szenvedéseit, Péter szerette volna megóvni ezektől. Jézus azonban így válaszolt: „Takarodj előlem, sátán! Terhemre vagy, mert emberi módon, s nem Isten tervei szerint gondolkodol” (Mt 16,23) Jézus mindig így gondolkodott, így fogadta el a megváltás minden mozzanatát. Szívügye volt. Szenvedését, ruhájától, becsületétől, szabadságától, állampolgárságától, sőt életétől való megfosztatását béketűrően viselte. Ő maga viszont nem vett el senkitől semmit, mindig csak adott, minden bűnt irgalmasan megbocsátott. Teszi ezt a világ végéig.