2016. június 11., szombat

Évközi tizedik hét szombatja



Évközi tizedik hét szombatja


A mai napon ünnepelt Szent Barnabás nem tartozott azon tizenkét tanítvány közé, akiket Jézus választott ki az apostoli feladatra, hanem azon lelkes személyek egyike, aki az első keresztény közösségek tagjaként önként vállalkozott az evangélium hirdetésére. Általában Szent Pál apostol munkatársának szoktuk ők nevezni, bár valójában ő előbb kezdte meg a pogányok megtérítését, s ő vette maga mellé segítőtársként Pált, amikor az apostolok Antióchiába küldték a helyi közösség megerősítésére.
Barnabás tehát megérti Krisztus missziós parancsát és úgy dönt, hogy részt vesz abban a nagyszerű feladatban, amit Krisztus kért mennybemenetele előtt apostolaitól és minden követőjétől: „Menjetek és tegyetek tanítvánnyá minden népet” (Mt 28,19). Ugyanakkor nem csupán egyéni elszántságból indul, hanem a Szentlélek indítja őt erre a szolgálatra. Erről tanúskodik a következő megjegyzés: Barnabás „derék férfi volt, telve Szentlélekkel és hittel” (ApCsel 11,28). A Szentlélek ösztönzése indítja el Barnabást a pogányok evangelizálására és segíti őt a későbbiekben is munkája során. Alázata megmutatkozik abban, hogy munkájának eredményét sosem önmagának tulajdonítja, hanem Istennek.
Szent Barnabás példája segítsen minket abban, hogy apostoli lelkülettel tegyünk tanúságot Krisztusról!
© Horváth István Sándor
Imádság:

Istenünk, aki csodálatos bölcsességgel kormányzod a világot, fogadd el hazánkért eléd terjesztett könyörgésünket! Add, hogy a vezetők bölcsessége és az alattvalók hűséges helytállása folytán erősödjék köztünk az egyetértés és az igazságosság, szüntelenül virágozzék a béke!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése