Évközi nyolcadik hét szerdája
A mai
evangélium első részében Jézus a Jeruzsálemben rá váró szenvedésről és halálról
beszél tanítványainak, ez már a harmadik alkalom útja során, hogy ezt a témát
előhozza. Úgy tűnik, hogy apostolai és tanítványai szívét nem nagyon érinti meg
Mesterük várható szenvedésének és halálának gondolata, mert ezt követően
számunkra egészen furcsa jelenet következik. Jakab és János apostolok azzal a
kéréssel állnak elő, hogy Jézus megvalósuló uralmakor ők kerülhessenek majd a
jobb és a bal oldalára. Elképzelésük egyébként megfelel a korabeli zsidó
várakozásoknak, amely szerint a Messiás földi uralkodó lesz. Az Úr válasza két
irányba mutat: egyrészt helyteleníti ezeket a messiási elképzeléseket. Ő nem
földi uralkodó, király vagy hadvezér akar lenni, nem a politikai hatalmat
akarja magához ragadni, hanem Isten szenvedő szolgája, aki engedelmességével,
önfeláldozásával szerzi meg az emberek számára a megváltást. Másrészt, ha az ő
küldetése az emberek szolgálata, akkor követőinek is készen kell állniuk
ugyanerre. A versengés helyett a szolgálat szellemét kell megtanulnia
mindannak, aki Krisztus követője akar lenni.
Lehet egy közösségben rangra vagy vezető szerepre törekedni, de ez nagyobb felelősséget jelent a közösség tagjaiért, és a vezető mindenkor tekintse munkáját szolgálatnak és ne hatalomgyakorlásnak!
© Horváth István Sándor
Imádság: Lehet egy közösségben rangra vagy vezető szerepre törekedni, de ez nagyobb felelősséget jelent a közösség tagjaiért, és a vezető mindenkor tekintse munkáját szolgálatnak és ne hatalomgyakorlásnak!
© Horváth István Sándor
Mennyei Atyám! Hálát adok az egészséges pihenésért, amellyel megajándékoztál. Újraébredt lelkem legyen egészen a tiéd! Ezen a napon úgy akarok járni-kelni, mint te, mindenütt jót akarok cselekedni. Minden embert, aki csak találkozik velem, úgy fogadok, mint akit te küldtél hozzám. Ő a testvért lássa bennem, az én szavaimból és tekintetemből pedig a krisztusi szeretet sugározzék reá. Senki se távozzék tőlem anélkül, hogy legalább egy jó szót ne kapott volna! Add, hogy magamat elfelejtsem, és bele tudjam élni magam mások helyzetébe! Add, hogy sohase veszítsem el önuralmamat, és ne legyek barátságtalan vagy sértő! Add meg, hogy mindig megnyerő modorú legyek, és éljen bennem szikrányi humor, hiszen erre olyan nagy szükség van a szomorú világban! Végül add meg, hogy mindenkit legalább egy parányit vezessek közelebb szent Fiadhoz a Szűzanya által! Ámen.
Szent XXIII. János pápa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése