2016. május 17., kedd

Az én szeretett Fiam 4.



Az én szeretett Fiam





Előfordulhat, hogy gyengébb hitű testvéreink elcsodálkoznak ezen az atyai nyilatkozaton, és azt gondolják, hogy akkor talán mégsem vagyunk mi, egyszerű emberek, olyan fontosak Istennek, mint ahogy olvashattuk, hallhattuk, ahogy állandóan én is hirdetem. Egész pontosan mit is jelent ez a kifejezés? Az Atya Isten, mert az öröktől való isteni természetet, amely végtelenül okos, vagyis mindentudó, végtelenül hatalmas, vagyis mindenható öröktől fogva saját magáénak tudja, birtokolja. Isten végtelen Szeretet: diffusívum sui, saját magának szétosztása, kiöntése. Ez tökéletesen megvalósult akkor, amikor isteni szüléssel abszolút tökéletesen megismeri önmagát, és ki is mondja: Logos, Verbum, Ige (Szó). Ez nem időben történt, vagyis nem a világ teremtése után, amikor megjelent az idő és a tér, hanem a soha nem változó örökkévalóságban:ezt a zsoltáros így érzékelteti: „A hajnalcsillag előtt szültelek téged” (Zsolt 110,3) A konkrétan létező időt a napokkal méri az ember, mégpedig eredetileg az éjszaka (este 6-reggel 6-ig) és a nappal (reggel 6-este 6-ig) A születő Második Isteni Személynek az Atya az  abszolút egyszerű, bonthatatlan, darabolhatatlan isteni természetet, amely az Atyáé volt kizárólag a történelem indulása előtt, egyetlen ajándékként odaajándékozta a Fiúnak. Ő ezt végtelen örömmel el is fogadta, mert a személy lényeg (természet, állag) nélkül nem létezhet. De az elfogadás pillanatában azonnal (idő-tartam nélkül) vissza is ajándékozta Atyjának, mert Ő sem lehet ugyanennek a lényegnek híján. Ez az ajándékozás tökéletes, állandó. Az isteni lényeg birtoklása, ajándékozása és visszaajándékozása teremtmények között nem lehetséges, de az istenségben igen. A mindent odaadás és ennek visszaajándékozása az atyai kinyilatkoztatás alapja: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik”.(Mt 3,11) A Fiúisten a visszaajándékozással adja az alapját az Atya kijelentésének: Istenben ugyanis nincs semmi változás, még árnyéka sincs a változásnak. Amikor az isteni működés történik, csak az előre, öröktől fogva tudott, elhatározott és pontos megvalósulása teljesül az örökké érvényes isteni akaratnak. Az Atya és a Fiú együttesen akar mindent, és származtatja a Harmadik Isteni Személyt, a Szentlelket, neki ajándékozva az immár közös isteni természetet, Ő pedig ezt a közös ajándékozást ugyanúgy egyetlen lehelettel viszonozza, adja vissza az Atyának és a Fiúnak.A teremtésben az Atya a teremtett dolgoknak és emberi és angyali teremtményeknek csupán a végtelen szeretet parányi vonatkozásait adhatja. Ám azt akarja, hogy a végtelen ajándékozásnak isteni fénye ragyogja be ezeket a teremtményeket is. Ezért akarta már kezdettől fogva a teremtés megkezdésétől, hogy a Fiú vegye fel isteni természete mellé az egyetlen kettős természetet, az emberekét. Ezt az isteni természetéhez kösse hozzá elválaszthatatlanul és rendelje Isteni Személye irányítása alá. Így istenségének fénye átragyogja emberi természetén keresztül az összes anyagot, emberi lelkén keresztül pedig az angyalokat és az emberek lelkét. Az Ő emberi lelke így lesz ősmintája az angyaloknak és minden ember lelkének, az Ő emberi teste pedig ősmintája az emberek testének és minden anyagnak. A Fiú ezt az atyai tervet megértette és örömmel vállalta velünk, az emberekkel való testvériséget. Az Atya pedig a megkeresztelkedés alkalmával gyermekévé, Fia testvéreivé, a mennyország örököseivé tesz minden embert, aki megérti az Atya meghívó szavát és igyekszik élni Atyánk kegyelmével a szeretet egyre tökéletesebb életét. Arra törekedjünk mindnyájan, hogy ennek az istengyermeki életnek egyre magasabb fokára jussunk fel, és ezzel szólítson maga elé Atyánk a mennybe érkezésünk pillanatában: jöjj elém, szeretett gyermekem!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése