2016. április 24., vasárnap

Húsvét negyedik hetének szombatja



Húsvét negyedik hetének szombatja


Tamás apostol után a mai napon Fülöp lép Jézushoz: „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és ez elég nekünk.” Ez a megjegyzés azt mutatja, hogy ő már megértett valamit abból, amit Jézus mondott. Ő már megértette, hogy Jézus az Atyához akar visszatérni, és azt is érti, hogy az Atyát látni, az Atyához eljutni, ez a Krisztushoz tartozók feladata. Fülöp azonban mégsem arra gondol, hogy földi életünk után eljuthatunk a mennybe az Atyához, hanem ő most, azaz evilági élete során akarja az Atyát látni.
Jézus szavai, tanítása tehát részben elérték a kívánt eredményt, tanítványai vágyakoznak az Atya után, látni akarják őt, de még nincsenek helyes elképzeléseik arról, miként láthatják meg őt. Mesterük ezért tovább tanítja őket a Fiú és az Atya egységéről. Aki őt, a Fiúistent látja, az a mennyei Atyával találkozik, mert az ő tetteiben az Atya cselekedetei nyilvánulnak meg és tanításában is az Atya igazsága hangzik el.
Fülöp apostol vágya mindannyiunkban jelen van. Mi is látni szeretnénk Istent. Jézus viszont figyelmeztet minket és helyére teszi az ilyen irányú vágyainkat. A földi élet minden ember számára a hit időszaka. Isten létezéséről bizonyosságot majd a túlvilágon kapunk. Ha hiszünk benne és a szeretet irányítja cselekedeteinket, akkor az Isten-látás vágya teljesülni fog számunkra. Ez az üdvösség boldogsága.
© Horváth István Sándor
Imádság:

Örök Atya, tekints irgalmas szemmel az egész emberiségre, különösen a szegény bűnösökre, akiket Jézus legirgalmasabb szíve oltalmaz! Az ő keserves kínszenvedése által könyörülj rajtunk, hogy irgalmad mindenhatóságát dicsérjük mindörökké!
 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése