2016. április 22., péntek

Húsvét negyedik hét péntekje



Húsvét negyedik hét péntekje


Tegnap azzal fejeztük be elmélkedésünket, hogy a Krisztushoz való hűség jutalma az lesz, hogy eljutunk a mennyországba, a mennyei Atyához. Jézus ezt mondja: „Ne nyugtalankodjék a szívetek! Higgyetek az Istenben, és bennem is higgyetek!” Miért volt szükség arra, hogy Jézus ilyen módon nyugtassa tanítványait, apostolait? A válasz abban rejlik, hogy ezek a kijelentések Jézus búcsúbeszédében hangzottak el. A tanítványok is érzékelték, hogy Mesterük körül egyre feszültebb a helyzet. Az írástudók egyre többször vitáznak vele, s ezek már egyáltalán nem voltak barátságos beszélgetések. A tanítványok láthatták, hogy e viták során egyesek milyen indulatosak Jézussal szemben. Nyugtalanok, bizonytalanok, mert nem tudják mi jön a következő napokban. Egyrészt Jézus miatt aggódnak, aki a távozásáról beszél nekik, másrészt önmaguk miatt, hogy mi lesz a sorsuk, ha ez a távozás valóban bekövetkezik.
A tanítványok számára azonban a legnyugtalanítóbb kérdés az, vajon hová megy, hová távozik Jézus? Ez fogalmazódik meg Tamás apostol szavaiban. A mi Urunk világosan beszél nekik arról, hogy a mennyei Atyához fog visszatérni, és jelzi azt is, hogy minden benne hívőt vár az Atya. Jézus az Atya iránti szeretetével és engedelmességével mutat példát nekik, így mutatja meg az utat, hogy milyen magatartás szükséges ahhoz, hogy eljussunk a mennybe.
© Horváth István Sándor
Imádság:

Uram, Istenem, gyarapítsd, sokasítsd Egyházadat, és egyesíts mindenkit egységben! Tedd, hogy a nép feddhetetlenül éljen, egyetértő legyen a te igaz hitedben és annak megvallásában! Sugalld szívükbe tanításod szavát! Hiszen a te ajándékod, hogy elfogadtál Krisztusod evangéliumának hirdetésére, és arra késztettél, hogy jó, neked kedves cselekedeteket vigyünk végbe.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése