Húsvét második hetének szerdája
A
Nikodémussal folytatott beszélgetés folytatódik a mai evangéliumban. E részben
Jézus feltárja beszélgetőtársa számára az isteni szeretet titkát. Szavaiból mi
is megértjük, hogy mi indította a mennyei Atyát a megváltói terv
véghezvitelére, és mi vezette a Fiút a szenvedés és az önfeláldozás
vállalására. „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda” –
mondja Jézus. A teremtéstől a világ végéig megnyilvánuló üdvtörténet forrása a
mennyei Atya szeretete, amely kiárad a világ és a világban élő emberiség felé.
Isten az, aki szeretetének jeleként életet ad, megteremti az embert, és
biztosítja az ember számára az életfeltételeket. A szeretetből teremtett és
szabadsággal felruházott emberrel Isten kapcsolatba lép, de az ember képes
szembeszállni Istennel, ez a bűn. Isten újra lehetőséget ad az embernek, hogy
visszataláljon hozzá és szeretetéhez. A bűnös, Istentől elforduló embert a
megváltás menti meg az örök kárhozattól.
A végtelenül irgalmas Isten mindent megtesz tehát a mi üdvösségünk érdekében, szeretetét azonban sok ember visszautasítja. Ők azok, akik „jobban szeretik a sötétséget, mint a világosságot.” Aki szabad akarattal cselekszi a bűnt, annak következményét is magára vonja, mert senki nem kerülheti ki Isten igazságosságát.
© Horváth István Sándor
A végtelenül irgalmas Isten mindent megtesz tehát a mi üdvösségünk érdekében, szeretetét azonban sok ember visszautasítja. Ők azok, akik „jobban szeretik a sötétséget, mint a világosságot.” Aki szabad akarattal cselekszi a bűnt, annak következményét is magára vonja, mert senki nem kerülheti ki Isten igazságosságát.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Üdvözlégy, Jézus Krisztusomnak, Uramnak és Megváltómnak legszentebb és valóságos teste, aki Szűz Máriától, a legtisztább szűztől születtél, akit érettünk ártatlanul megkínoztak, s a keresztfán égi Atyádnak feláldoztak. Üdvözlégy, drága, igaz vér, amely az én Uram szent sebéből ömlöttél ki! Kérlek, Uram Jézus Krisztus, aki valóságosan és lényegedben jelen vagy a kenyér és a bor színe alatt: táplálj engem, vigasztalj és erősíts engem mindig, különösen utolsó órámon. Engedd, hogy téged, akit most a kenyér fátyola alatt imádok, ez élet után színről színre láthassalak!
Canisius Szent Péter
Üdvözlégy, Jézus Krisztusomnak, Uramnak és Megváltómnak legszentebb és valóságos teste, aki Szűz Máriától, a legtisztább szűztől születtél, akit érettünk ártatlanul megkínoztak, s a keresztfán égi Atyádnak feláldoztak. Üdvözlégy, drága, igaz vér, amely az én Uram szent sebéből ömlöttél ki! Kérlek, Uram Jézus Krisztus, aki valóságosan és lényegedben jelen vagy a kenyér és a bor színe alatt: táplálj engem, vigasztalj és erősíts engem mindig, különösen utolsó órámon. Engedd, hogy téged, akit most a kenyér fátyola alatt imádok, ez élet után színről színre láthassalak!
Canisius Szent Péter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése