2016. április 27., szerda

Az Atya 23.



Akik tagadták

„Akik tagadták a feltámadást”

 
A holtak feltámadása nehezen hihető tételnek számított a hitigazságok között. A zsidó gazdasági és politikai elit egy része: a farizeusok és írástudók elfogadták, a másik tábor, az Ószövetség liberálisai, nem. Ez utóbbiak, a szadduceusok csak az anyagot fogadták el, az ember halálát túlélő szellemi lelket nem. Úgy látszik, Jézus beszélt a feltámadásról, akár a sajátjáról, akár a világvégi általános feltámadásról, a szadduceusok egy csoportja a mózesi hagyományok felemlegetésével akarta a maga elveit igazolni. Ezért mondták el ezt az esetet Jézusnak a hallgatósága előtt. Jézus egyszerűen megfelel nekik, ez a mózesi törvény a levirátusról megszűnik. De a feltámadás nagyon fontos igazsága megmarad. Mindenki fel fog támadni a világ végén. Nem ugyanilyen életre, mint a mostani, hiszen az ember teste átalakul, az önfenntartás a táplálkozás szükségtelenné válik. Ugyancsak megszűnik a fajfenntartás ösztöne is, az emberek nem adják tovább az életet, tehát nem lesz szükség a házasságra sem. Viszont kell a feltámadás, mert az ember testben-lélekben élte le az életét, nemcsak a lélek vett részt a jó szolgálatában, hanem a test is, annak is el kell vennie a megfelelő jutalmát. A bűnös test ugyanígy elveszi a büntetést. Addig is boldog lesz a személy a mennyországban a lélekkel együtt, de csak azért, mert biztos abban, hogy a testét is visszakapja. Isten Ábrahám, Izsák és Jákob Istene, az élőké, akik vannak. Nagyon sok ember él a feltámadás hite nélkül, ezért félelmetes nekik a halál. Hirdessük okosan a feltámadást.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése