Nagyböjt negyedik hét péntekje
Az
előző napok evangéliumaiban olyan részleteket olvastunk, amelyekben Jézus a
mennyei Atya Fiának és küldöttének nevezte magát. Ezt a sorozatot folytatja a
mai szövegrészlet, amelyben újra kijelenti, hogy ő az igaz Isten küldötte.
Mostani szavainak az ad különös jelentőséget, hogy mindezt a jeruzsálemi
templomban, a mennyei Atya házában teszi. A templom nagy jelentőséggel bírt a
zsidó emberek vallási életében. Isten lakóhelye ez, az istentisztelet és az
áldozatok helye. Az igaz Isten imádásának helye az emberek számára. Jézust itt
mutatták be Istennek a születése utáni negyvenedik napon. Ő is ide zarándokolt
fel évente legalább egy alkalommal, miként erről tanúskodik az az esemény,
amikor 12 éves korában itt találja meg őt édesanyja, Mária és nevelőapja, Szent
József egy zarándoklat után néhány nappal. Ezt a templomot tisztítja meg Jézus
a méltatlan cselekedetektől, kiűzve a kereskedőket. Jézus számára a templom a
tanítás helye, s neki joga van Atyja házában tanítani. Számára ez a hely olyan,
ahol kijelentheti a vallási vezetők és az egész nép előtt azt, hogy ő annak az
Istennek a Fia, akié ez az épület. Nem titokban beszél, hanem a nagy
nyilvánosság előtt.
Ma örömmel megyek a templomba, az Isten házába és szívesen időzöm Isten jelenlétében.
© Horváth István Sándor
Imádság: Ma örömmel megyek a templomba, az Isten házába és szívesen időzöm Isten jelenlétében.
© Horváth István Sándor
Mindenható Úristen, aki gondviselésed eszközéül gyarló embereket választasz, ily módon is kitünteted isteni hatalmadat a világ kormányzásában, áraszd ránk kegyelmedet, hogy ki imádva elismerem benned a legfőbb hatalmasságot és minden hatalom kútfejét: annak általad rendelt egyházi és világi képviselőit köteles engedelmességgel tiszteljem, s így isteni törvényednek készséggel hódolva, teljesítsem szent akaratodat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése